Egyáltalán nem ritka egy felmérés szerint, hogy Magyarországon egyes ágazatok bizonyos munkaköreiben átlagosan
1,5-2 millió forintos bruttó átlagkeresetek vannak.
Annak ellenére nem, hogy bár már évek óta az autóipar húzza a magyar gazdaságot, a felmérés szerint a szektorban munkaerőhiány van.
A munkaerő-kiválasztással, -toborzással és -közvetítéssel foglalkozó Hays magyarországi rendszerében 83 ezer jelölt található. A cég 2016-os bérfelmérése szerint a munkavállalók 47 százaléka elégedett a saját fizetésével, míg 44 százalékuk kevesli – érdekes, de a válaszadók 9 százaléka nem tudta eldönteni ezt a kérdést.
A cikk részleteit itt olvashatja. Annyit azért elárulunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint a bruttó átlagkereset tavaly nem érte el a 250 ezer forintot. Informatikusok és SAP-fejlesztők viszont akár havi 1 milliót is keresnek, a gyógyszeriparban pedig még ennél is többet visznek haza.
Kanada Ontario tartománya már 2016-ban bevezeti a feltétel nélküli alapjövedelmet, de az még nem dőlt el, hogy a lakosság mekkora része kapja majd, és az sem, hogy fejenként mennyi pénz jár majd. Egyre több helyen kísérleteznek nem szokványos szociális modellekkel, a kísérletek nagyon fontosak, mert egyelőre alig van adat például arról, hogy az emberek ellustulnak-e, ha munka nélkül is minden hónapban hozza a postás a csekket.
A teljes, feltétel nélküli alapjövedelmet még soha, sehol nem próbálták ki, Ontario sem erre készül: csak
kísérleti jelleggel, a lakosság egy részének adnának alapjövedelmet.
2016 januárja óta Hollandiában, Utrecht városában fut egy hasonló program, ott olyanok kapnak alapjövedelmet, akik amúgy segélyre lennének jogosultak. Finnország pedig 2017-ben kezd majd hatalmas emberkísérletbe.
Ami Magyarországot és a feltétel nélküli alapjövedelmet illeti, egy független munkacsoport 2014 elején nyilvánosságra hozott egy tervezetet. Eszerint Magyarországon reális lehetőség lenne bevezetni egy havi 50 ezer forintos alapjövedelmet (LÉT-pénznek nevezik, itt írtunk róla bővebben).
A LÉT-tanulmány megjelenése után a pártok közül az MSZP támogatta a tervezetet, a PM pedig még messzebbre ment, a kampánya egyik központi elemévé tette. 2014 elején a Fidesz, pontosabban akkori hangja, Hoppál Péter szóvivő
veszélyes ötletelgetésnek nevezte a tervezetet,
a politikai támogatását pedig veszélyes blöffnek.
Kedden derült ki, hogy a Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a referenciaprojekt az új paksi energiablokkok számára. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint
egy referenciaként felmutatható blokk nélkülözhetetlen
feltétele a külföldön atomerőművek építésével foglalkozó cégek kínálatának.
Az új, 3+ generációt képviselő orosz atomerőmű a jelenleg üzemelő helyébe lép majd a leningrádi területen. A RIA Novosztyi emlékeztetett rá, hogy 2014 végén orosz–magyar megállapodás született a paksi erőmű ötödik és hatodik, VVER-1200-as reaktorokkal felszerelendő blokkjának megépítéséről. Oroszország 10 milliárd eurót hitelez Magyarországnak a projekt megvalósításához.
Végre egy informatikai kiállítás, ahol a csúcstechnika van jelen, mégis odaférünk a kiállítók eszközeihez egy hosszabb kipróbálásra – írta szerdán az Origo CeBIT-en lévő tudósítója. A német CeBIT ma már sokkal szakmaibb rendezvény, rengeteg a felsővezető és az újságíró. Elsősorban az új üzletekre koncentrálnak itt, nem arra, hogy megmutassák legújabb termékeiket a cégek. Az ötnapos rendezvényen több magyar cég és startup is képviselteti magát.
A sok öltönyös csak könnyebbé tette az újságírónk dolgát, hogy kipróbálhassa az olyan fejlesztéseket is, amelyekhez más kiállításokon egyszerűen nem férhet hozzá. Itt még a legújabb virtuális sisakban játszható játéknál sincsen sor.
Barnamacis alsónál is jobbat vittek a CeBIT-re a magyarok"
Az NDK-s balatoni időkben még elég volt egy nyakba akasztható műanyag kolomp az értékeink védelmére. Ma már viszont a mobillal együtt rengeteg mindent leviszünk a strandra. A nyugodt strandolásért már több trükköt is kitaláltak, egy magyar cég tojás alakú széfje viszont feleslegessé teszi a házi megoldásokat, üzleti modelljükben pedig nem is kell sokat fizetni majd a biztonságos pancsikolásért.
Az Origo Kisvárdán járt, ahova dől a taopénz, és persze egy stadion is épül. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen a helyi sportra lakosonként az elmúlt öt évben több mint
130 ezer forint taotámogatás jutott.
A kisváros női kézicsapata tele van idegenlégióssal, míg a szintén másodosztályú futballklub hamarosan új stadiont kap.
Orbán bácsi inkább új munkahelyeket hozna",
annak itt jobban örülne mindenki – mondta a kisvárdai presszó csaposa.
Már a 2010-es évek elején sem panaszkodhattak a kisvárdaiak, hiszen 2011 és 2015 között összesen körülbelül 230 millió forint taotámogatáshoz jutott a Várda SE, azonban a 2015-2016-os idényre már 1,26 milliárd forint támogatást hagytak jóvá – ez így a kisvárdai focinak már összesen másfél milliárd forint taotámogatást jelent.
Sokaknak persze csak szerdán indult a hét. A Központi Statisztikai Hivatal is a hét közepéig jegelte a januári építőipari adatokat. Sajnos, újabb negatív hírek érkeztek. Kiderült, hogy több mint 20 százalékkal zuhant az építőipari termelés 2015 januárjához képest.
Hogy jó hírekkel is szolgáljunk, éppenhogy csak megünnepeltük a boltzár egyéves szülinapját, máris fittyet hányhatunk a vasárnapi boltzárra, mert sok multi a húsvét előtti vasárnapot, vagyis a március 20-át választja szabad vasárnapnak.
A boltzár óta a kereskedelmi üzletláncok évente öt vasárnapon lehetnek nyitva. A négy adventi vasárnap adott, az ötödikről mindegyik üzletlánc maga dönthet.
A Spar 27 Interspar hipermarketet nyit ki. Az Auchan azt írta az Origónak, hogy március 20-án öt üzletük lesz nyitva, a fóti, a miskolci, a törökbálinti, az óbudai és a maglódi.
A CBA-nak is nyolc üzlete nyitva lesz március 20-án, vasárnap – írja honlapján a magyar üzletlánc.
Szerdán nyújtotta be a kormány a nemzeti otthonteremtési közösségről (nok) szóló törvényjavaslatot. Az újabb otthonteremtési kormányzati program megduplázná az új lakások építését, ezzel együtt felpörgetné az építőipart. Másfél nap alatt át is ment Rogán Antal ötlete a törvényhozáson, és csütörtök délben már meg is szavazta a parlament.
A nokhoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel. Eddig ez az új rendszer alapvetően ugyanaz, mint az állami támogatás mellett most is elérhető lakástakarék-pénztári típusú programok.
Újdonság, hogy a nok a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak. A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható. Ehhez a konstrukcióhoz is jár állami támogatás, ami a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint lehet.
Szakértők szerint a nok legfőbb előnye, hogy éves szinten 300 ezer forint állami támogatást kaphat, aki legalább 10 éven keresztül megtakarít. A legfőbb hátrány, hogy gyakorlatilag meghatározhatatlan a megtakarító számára, mikor juthat lakáshoz. Ez lehet 2 év, de lehet, hogy 10 év lesz.
Hogyan működik?
Nézzünk egy példát. Minimum 10, maximum 15 éven keresztül havonta folyamatosan befizetünk egy kasszába (ezt hívjuk közösségnek). Előre megnevezett, 10 és 40 millió forint közötti értéken fognak a közösség tagjai új lakásokat vásárolni. Tételezzük fel, hogy mi egy 20 millió forintos nemzeti otthonteremtési közösség (nok) tagjai vagyunk. A futamidő 20 százalékának eltelténél rendszeres időközönként sorsolással választják ki, hogy ki kapja meg az összegyűlt pénzt az új lakás megvásárlására. A legszerencsésebbek (10 éves futamidő esetén) 2 év eltelte után megvehetik lakásukat, a legpechesebbek 10 évig várnak.A Magyar Nemzeti Bank közzétette az önkéntes kölcsönös és a magánnyugdíjpénztárak befektetési teljesítményének tavalyi, valamint a 2006–2015 és a 2001–2015 időszakokra vonatkozó adatait. A jegybank felhívta a figyelmet, hogy az adatok a pénztárak adatszolgáltatásain alapulnak.
A hozamokról itt tájékozódhat.
Két, csokoládéval és étolajjal kereskedő bűnszervezet együttesen csaknem hatmilliárd forint áfát csalt el, a Nemzeti Adó és Vámhivatal vádemelési javaslatot tett mindkét esetben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnél, ez már csütörtökön történt.
A 2014 márciusában indult
csokoládés ügyben 1,3 milliárd forintos áfacsalást követtek el,
több mint 6 milliárd forint értékű áru átszámlázásával, míg a 2015 elején indult
étolajas ügyben a jelenlegi adatok szerint 4 milliárd forintnyi áfát csaltak el.
Ebben az ügyben a gyanúsított férfi és felesége fiktív számlák miatt további 660 millió forint áfacsalással is gyanúsítható - közölte.
Az ügynek 19 gyanúsítottja van,
egy ember ellen elfogatóparancs van érvényben.
Az étolajas ügyben egy 28 tagot számláló bűnszervezetre csaptak le. A gyanú szerint egy étolajgyártással foglalkozó gazdasági társaság vezetője a bűnszervezettől szerezte be fiktív számláit. A bűnszervezet az Európai Unió területéről vásárolta az étolajat, majd magyar cégekből álló számlaláncokon futtatta keresztül és számlázta az étolajgyártó részére. A számláktól eltérően az áru Romániából, Bulgáriából, Szlovákiából és Horvátországból egyenesen az étolajgyárba érkezett
a piaci árnál 10-15 százalékkal olcsóbban
- mondta Török Árpád a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának vezetője.
Különadót vetnek ki a cukrozott üdítőitalokra Nagy-Britanniában a gyerekelhízás elleni harc jegyében - jelentette be nagy meglepetésre George Osborne brit pénzügyminiszter. A különadót a gyártókra terhelik, és két év alatt vezetik be, hogy a gyártók addig megváltoztathassák termékeik cukortartalmát - közölte a miniszter.
Nem akarok később bocsánatot kérni."
Osborne azt mondta, hogy cukrozott üdítőitalok jelentik az egyik fő tényezőt a gyerekelhízásban. „Hivatali időmre visszatekintve nem akarom majd azt mondani gyerekeim nemzedékének, hogy bocsánat, tudtunk a cukrozott italok problémájáról, tudtuk, hogy betegséget okoz, de visszahőköltünk a nehéz döntésektől és nem tettünk ellene semmit" - mondta a miniszter a parlamentben.
Hogy maradjunk a briteknél, kiderült, hogy az éppen hét éve érvényes 0,50 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát a Bank of England (BoE) monetáris tanácsa.
Elemzők is erre számítottak. Szakértők szerint egyébként a Bank of England hamarabb hozzákezd monetáris politikájának szigorításához, mint ahogy azt a piac várja. Van, aki szerint ezt már novemberben meglépik, de van, aki csak 2019-re időzíti a szigorítást.
Ne ijedjen meg, de rémisztő jelentés született a nyugdíjrendszerről. Pénteken írta meg az Origo, hogy már most óriási lyuk tátong a fejlett országok nyugdíjrendszerében, szakértők szerint a jövőben nagyrészt megszűnhet az állami ellátás, amit a magánnyugdíjakkal leszünk kénytelenek pótolni. Magyarországon épp az ellenkező irányba halad a jogalkotás, pedig
2026-ra már nem lesz fizetőképes a nyugdíjalap.
A Citigroup az Egyesült Államokat, több európai országot, valamint Japánt és Ausztráliát vizsgálta. A legnagyobb gond azokban az országokban van, ahol kiterjedt és bőkezű az állami nyugdíjazás, például Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a helyzet azokban az országokban sem sokkal jobb, ahol nem csak állami nyugdíjrendszer működik: az USA-ban és Nagy-Britanniában több munkáltatói nyugdíjalap is elmaradásban van a nyugdíjak kifizetésében.
Magyarországon nyugdíjfronton pont az ellenkező irányba haladnak a dolgok: a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot 2012-ben megszüntették, a kasszák vagyonát papíron beolvasztották az állami rendszerbe.
A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege egyelőre pozitív – kérdés, hogy ez meddig lesz fenntartható. A Közgazdasági Szemle decemberi számában több szakértő segítségével modellezték a nyugdíjrendszer várható egyenlegét a mostani demográfiai trendek alapján.
Az elemzés szerint 2026-tól már hiányt halmozhat fel a nyugdíjalap, húsz év múlva már közel 300 milliárd forint is hiányozhat az állami nyugdíjkasszából.