A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette márciusi inflációs jelentését, amiben megindokolják, miért volt lehetséges és szükséges a március 22-ei alapkamat-csökkentés. A jelentés szerint a decemberi előrejelzéshez képest az inflációs pálya lejjebb tolódott, ezért
a korábbi, 1,35 százalékos alapkamat mellett tartósan az elérni kívánt 3 százalék alatt maradt volna az infláció.
A jelentés szerint 2015 negyedik negyedévében lassult a világgazdaság bővülése. A fejlett gazdaságokban a növekedés ütemének lassulása mellett folytatódott a válságból való kilábalás, a feltörekvő régiókban romlottak a növekedési kilátások. Az infláció világszerte visszafogottan alakult. A a globálisan meghatározó jegybankok többségének esetében a gazdasági növekedést támogató,
tartósan laza monetáris politikai környezetet indokol.
Az árak emelkedése főként a december óta bekövetkező, számottevő olajárcsökkenés következtében érdemben elmaradt a korábbi prognózistól, írják a jelentésben. A Monetáris Tanács megítélése szerint
az élénkülő lakossági fogyasztás és a mérsékelten emelkedő bérszínvonal eredményeként a maginfláció csak fokozatosan növekszik.
A tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. A jegybank szerint az alacsony nyersanyagárak és a csökkenő inflációs várakozások következtében, az élénkülő fogyasztás hatására az infláció csak 2018 első felében ér a középtávú inflációs cél (vagyis 3 százalék) közelébe.
A jegybank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,2 százalékra csökkentette az alapkamatot március 22-ei ülésén.
Elemzők nem tartották kizártnak a csökkentést, de későbbre várták.
A legfrissebb inflációs jelentés alapadatai szerint az idei évre a korábbi 1,7 százalékkal szemben már csak 0,3 százalékos inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést a decemberben várt 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.