Londoni elemzők szerint nem volt kizárt a keddi MNB-kamatcsökkentés, de ők a jegybank lépését későbbre várták.
Leginkább a JP Morgan és a Morgan Stanley elemzői vélték úgy, hogy akár már kedden megkezdődhet az új kamatcsökkentési ciklus, míg a Bank of America-Merrill Lynch és a Goldman Sachs későbbre várta a kamatvágást. Utóbbi úgy vélte, az MNB megvárja, hogy a monetáris eszköztár legutóbbi átalakítása teljes mértékben kifejtse hatásait, és csak ezután dönti el, hogy szükséges-e a kamatcsökkentés.
Több elemzői ház várakozása szerint
az év végére 1 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat.
A forint árfolyama a bankközi devizapiacon gyengült azt követően, hogy az MNB 1,2 százalékra szállította le az irányadó kamatot. A bejelentést követően az euró jegyzése 311,1 forintról 313 forintig ugrott fel, majd 312,6 forintig csúszott vissza a közös valuta árfolyama. A dollár 277,41 forintról 278,56 forintra, a svájci frank pedig 285,92 forintról 286,97 forintra erősödött.
Németh Dávid, K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az Origónak az okok közül az EKB monetáris lazítását, az inflációs nyomás csökkentését emelte ki. Szerinte az MNB örül a gyengébb forintnak. Az elemzőt nem lepte meg a jegybank lépése, de a K&H-nál is későbbre várták a kamatvágást.
Ez egy kamatcsökkentési ciklus kezdete,
és valószínűleg 3 lépésben összesen 50 bázisponttal 0,85 százalékra csökkenhet majd az alapkamat mértéke” – mondta Németh Dávid.
Az Equilor vezető elemzője, Kiss Mónika 2-3 hónappal későbbre várta a kamatvágást. „Szerintünk az MNB célja az 1 százalékos alapkamat, amit 10-15 bázispontos csökkentésekkel fog elérni” – mondta az Origónak a szakértő. Szerinte az EKB monetáris lazítása is ebbe az irányba mutat. Kiss Mónika szerint
a forint árfolyama az euróval szemben a 307–317-es sávban mozoghat
majd, annak is főleg a felső traktusában.
„A jegybank ugyan a legutóbbi kommunikációiban többször utalt a további monetáris enyhítés lehetőségére, azonban
a piac nagy része egyelőre csak a nem konvencionális eszközök bővítését várta”
– közölte Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte az elmúlt hónap globális és hazai eseményei egyaránt támogatták az enyhítést. A szakértő is úgy látja, hogy az MNB a következő hónapokban tovább lazíthatja majd a monetáris kondíciókat.
A monetáris tanács ezt megelőzően legutóbb 2015. július 22-én változtatott az alapkamat szintjén: akkor a korábbi 1,50 százalékról 1,35 százalékra csökkentette azt.
Az előző kamatdöntő ülésen a monetáris tanács már jelezte, hogy kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különösen az Európai Központi Bank intézkedéseit, és a márciusi inflációs jelentés ismeretében tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat.
Az inflációs jelentést csütörtökön hozza nyilvánosságra az MNB, de a főbb számokat – gazdasági növekedés és az infláció várható alakulása – már kedden közlik.