Licit, sorsolás és piramisjáték, jön a nok

Kartellgyanú miatt eljárás indult a Duna House és az Otthon Centrum ingatlanközvetítők ellen.

Számos aggályt vetettek fel a törvényalkotási bizottság ellenzéki tagjai a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozásáról szóló előterjesztéssel összefüggésben a testület szerda esti ülésén. A kormányoldali felszólalók azonban azzal érveltek: a javaslat célja az építőipar fellendítése.

A nokhoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a

hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.

A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja a parlament. Szerdán terjesztette be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, de már csütörtökön szavaznak is róla.

Ez olyan, mint egy fogyasztói csoport

Harangozó Tamás (MSZP) azt kifogásolta, hogy a közösségek szervezőjére a törvényjavaslat által meghatározott feltételeknek mindössze két cég felel meg: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. Mindkettő tulajdonosa az a Nyéki Zoltán, aki már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló közösségek létrehozására vonatkozó elképzelését. Megjegyezte: a Poligrupót 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztése miatt.

Új fogyasztói csoportok létrehozását 2012 óta törvény tiltja.

Ebből hogy lesz új cég? - tette fel a kérdést Harangozó Tamás. Bírálta azt is, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd. Feltette a kérdést: felmérték-e hogy mennyi állampapírt vásárolnak majd a közösségek.

Otthonteremtés sorsolással Forrás: AFP/PhotoAlto/Sigrid Olsson

A jobbikos Szilágyi György bírálta, hogy az egy nap alatt elfogadandó törvény számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak, a többi közt a közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározásában.

Miben más a nok, mint a lakástakarék?

A tegnap megjelent törvényjavaslat értelmében a nok keretein belül megtakarítók éves befizetéseik után 30 százalékos, maximum 300 ezer forint állami támogatást kaphatnak, míg ugyanez az összeg a lakástakaréknál 72 ezer forint. A nok maximális támogatásának kihasználásához 83 333 forintot kell havonta, azaz egy millió forintot évente megtakarítani.

Államilag támogatott piramisjáték?

Ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára, melyik bank ad majd ahhoz hitelt? Mit jelent a megbízható szervező kifejezés? - sorolta kérdéseit.
Szerinte nincs garancia annak kiküszöbölésére, hogy a megbízható szervező az általa kezelt pénzzel elhagyja az országot. Államilag támogatott piramisjátéknak minősítette a rendszert, és azt kezdeményezte:

jöjjön létre biztosítási alap a befizetések védelmére,

ha már az Országos Betétbiztosítási Alap azt nem védi.

Frakciótársa, Lukács László a példát adó angliai tapasztalatokról azt mondta: a

kezelt vagyontömeg nagy részét a válság elvitte,

számos károsultat hagyva maga után. Szerinte mind a lakásmegtakarítások,mind a -hitelek piacán versenytorzító hatása lesz a törvénynek.

Fodor Gábor, az MLP független képviselője monopóliumgyanúsnak nevezte az előterjesztést, és azt kérdezte: miért nem a meglévő megtakarítási rendszert alakítják át.

Rettenetes a lakáshelyzet

Hadházy Sándor (Fidesz) a jelenlegi "rettenetes" lakáshelyzettel indokolta az előterjesztés szükségességét, rámutatva arra is: az építőipar kapacitása meghaladta a keresletet. Úgy ítélte meg, nemzetközi viszonylatban számos pozitív példa található a konstrukció sikeres működésére.

Frakciótársa, Répássy Róbert

jóhiszemű hozzáállást kért az ellenzéki képviselőktől,

hangsúlyozva: a törvény garanciát nyújt majd arra, hogy csak erkölcsileg elfogadható személyek igazgassák a közösséget, mint fogalmazott, ritka szigorú szabályok vonatkoznak a szervezőkre.

A javaslat ellenzék által bírált

"szerencseeleméről"

azt mondta: a konstrukció hangsúlyos elemét adó

sorsoláshoz hasonlóan működnek például a nyereménybetétek is.

Nem nyerteseket sorsolnának, hanem a forráshozjutás lehetőségét Forrás: Origo

A fideszes Révész Máriusz ezt azzal egészítette ki: nem nyerteseket sorsolnának, csupán a forráshoz jutás sorrendjét, 10-15 éven belül mindenki a pénzéhez jut.

Az ülésen elnöklő Hende Csaba (Fidesz) a

piramisjáték vádját azzal cáfolta, hogy a tagok száma az indulás után nem bővíthető.

Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a brit példára létrehozandó, kockázatközösségen alapuló megtakarítás nem fogyasztói csoportokat eredményez.

Közölte még: a környező országokban háromszor-négyszer annyi lakás épül a lakosság arányában, mint Magyarországon. Kijelentette:

a belépők 10-15 éven belül biztosan új lakáshoz jutnak,

míg a lakás-takarékpénztári megtakarítások - amelyekben mintegy egymillión tartanak csaknem 610 milliárd forintot - jó részét felújításra vagy használt lakásra költik. Hangsúlyozta azt is: a szervező a munkájához kizárólag szervezési díjat szedhet, más költséggel nem terhelheti a befizetőket.

A lakásvásárlók sorrendjének meghatározásánál

elsődleges a licit, aki a legnagyobb önerővel tud lakást venni, az juthat elsőként forráshoz,

és csak azonos arányú befizetés esetén lép be a sorsolás lehetősége. Leszögezte azt is: a jegybanktörvény lehetőséget ad ara, hogy egy egyszerű többséggel elfogadott jogszabály újabb feladatokat rójon az MNB-re. Hangsúlyozta a szervezőkre vonatkozó garanciális elemeket, a többi közt a százmillió forintos alaptőke szükségességét vagy a kitettség 3 százalékát kitevő tartalékképzési kötelezettséget.

A javaslat gyors elfogadását az építőipar 20 százalékos visszaesésével indokolta, az OBA-garancia hiányára válaszul pedig azt közölte: minden olyan garanciális elem, amely a törvényben megfogalmazottakon túl felmerül, drágítja a konstrukciót.

A testület kormánypárti többsége jogtechnikai módosítást fogadott el a törvényjavaslathoz.

A törvényjavaslatot szerdán délben nyújtották be és csütörtökön délután már el is fogadná a parlament.