Pénzügyi döntéseink, és ami mögöttük van

Minden vállalkozás gazdasági helyzete a vezető döntésein múlik. De az, hogy a vállalkozó mi alapján teszi meg a lépéseket, mi mozgatja, és motiválja, abban döntő szerepet játszik a személyisége. Gazdaságpszichológussal boncolgatjuk, hogyan befolyásolja a személyiség a pénzügyi helyzetet.

A pénzhez való viszony

Mint az élet oly sok területén, a szülői példa tudat alatt e téren is munkálkodik. „A szülői minta az első, amivel találkozik az ember, és mivel a korai érettségi szakaszban belénk ívódik az, amit otthon láttunk, tudat alatt dolgozik bennünk. Ez is közrejátszik, hogy mennyire tudunk takarékoskodni, hogyan osztjuk be jól a pénzünket. Kutatások bizonyítják, hogy például az a fiatal felnőtt, akinek a szülei hitelkártya-adósságba kerültek, az valószínűsíthetően maga is hasonló tartozást halmoz fel" – mondta dr. Mihály Nikolett gazdaságpszichológus, a Külső-belső gazdagság című könyv szerzője.

A szomszéd fűje mindig zöldebb

Sikereinket és aktuális helyzetünket gyakran másokhoz viszonyítva értékeljük. Ez nem feltétlenül negatív megközelítés, csak ha kizárólag másokat tekintünk mércének. A szakember szerint,

ha ösztönöz más sikere, és teszünk azért, hogy a példaként állított szintet elérjük, az kimondottan jó.

Ha viszont mindenféle kifogást gyártunk, hogy miért nem tartunk mi is ott, mint a másik, mert például „neki olyan kapcsolatai vannak", „akkor induló tőkével könnyű", „szerencséje volt", és nem teszünk semmit az áhított célért, akkor kimondottan káros az összehasonlítás.

Külső-belső kontroll

A fenti példa az egyik tipikus jellemzője a külső kontrollosságnak, vagyis amikor a velünk történt eseményeket elsősorban nem a viselkedésünknek, illetve személyiségünknek tulajdonítjuk, hanem külső tényezőknek. Ennek egyik jellemzője a nagyzolás. Az ilyen személy többnek, jobbnak, sikeresebbnek akar látszani, mint amilyen valójában, mivel rendszerint a környezet által ítéli meg önmagát. Ezért azt is különösen fontosnak tartja, hogy más milyennek látja őt.

Káros, ha kizárólag másokat tekintünk mércének Forrás: Thinkstock

Ennek ellenkezője a belső kontrollosság, amikor az egyén hisz abban, hogy ami vele történik, az közvetlen kapcsolatban van a személyiségjegyeivel és a viselkedésével. Elsősorban önmagának, saját elvárásainak akar megfelelni, és kevésbé viszonyítja a teljesítményét másokhoz. Szélsőséges esetben ez is káros, hiszen ennek hatására nagyon erős öntörvényűség alakulhat ki.

Érzelmi kontroll

Mivel döntéseinkben nagy szerepet játszanak az érzelmeink, egyáltalán nem másodlagos tényező az üzleti sikerhez, hogy tudjuk kontrollálni érzéseinket és hangulatunkat. Ez nem veleszületett adottság, tanulni kell. Például egy kezdő bróker elköveti azt a hibát, hogy amikor elbukik egy nagyobb összeget, kétségbeesik, hogy mit szónak majd a főnökök, ügyfelek, gyorsan vissza akarja szerezni az elvesztett pénzt, aminek többnyire az az eredménye, hogy még nagyobb lesz a veszteség. Tehát a félelmeitől vezérelve, érzelmi alapon döntött.

Ha nincs cél, sose érjük el

A sikerhez elengedhetetlen a pontos célok tisztázása. Hogy hova akarunk jutni, mit szeretnénk elérni, és mindezt milyen értékek mentén valósítjuk meg. „Fontos, hogy céljaink mellett azt is lássuk, hogy azok milyen értékekre épülnek. Ezek ugyanis viselkedésünk alapvető mozgatórugói.

A pénz gyarapítása általában sohasem önmagáért szól, általa valamit megszeretnék valósítani,

valamilyen érzelmet szeretnénk átélni. Ha fontos például számunka a szabadság, a pénz hozzá fog segíteni minket ahhoz, hogy függetlenek legyünk a döntéseinkben.

A szakember szerint, ha pontos pénzügyi tervezést végzünk, és egy kis önismerettel tisztázzuk magunkban, hogyan hozunk döntéseket, mik motiválnak, és milyen értékeket tartunk fontosnak, akkor anyagilag is sikeresebbek lehetünk.