Ezeket a kérdéseket járta körül nemrégiben három eltérő tudományos terület szakértőjének a bevonásával az Invitel Innomax klubjának legutóbbi rendezvénye. „Érdemes kitekinteni az informatika és a távközlés világából, és be lehet hozni olyan ötleteket akár a történelemből, akár a biológiából vagy a közgazdaságtanból, amit hasznosítani tudunk a mindennapokban, és amelyek segíthetik az alkalmazkodási képességünket" - fogalmazott Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója, megnyitó beszédében.
A sikeres alkalmazkodási módszerekről három történetet is megismerhettünk Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató előadásában. Beszélt az élesztő túlélési technikájáról, arról, hogy ha túl meleg, vagy túl hideg környezetbe kerül, mindkettő árthat neki. Ezért a benne lévő fehérjecsoportok az „élesztőuniverzumban" tőlük távolabbi fehérjéktől is begyűjtenek információkat. Ezt a gyakorlatot az üzleti életben is érdemes átvenni. Válsághelyzetben például természetes reakció, hogy cégen belül összezárnak, de fontos a külvilág felé nyitás is, mivel előfordulhat, hogy onnan érkezik a jó megoldás.
A lényeg, hogy
a változást a mindennapos tapasztalattal szemben ne tragédiának, hanem kihívásnak fogjuk fel.
A változások kezelésében döntsünk határozottan és ha kell gyorsan, de legyünk képesek ezen szükség esetén változtatni!
Üzleti közösség angolszász mintára
Az InnoMax Klub is jó példája a változásnak. Alapítója az Invitel, az induláskor sokkal egyszerűbb célokat fogalmazott meg vele szemben. Az esemény főként marketing célokat szolgált, mára viszont angolszász mintára ideális platformja lett egy új üzleti közösség kiépítésének. Ennek keretében az alapító hazai szaktekintélyekkel közösen az üzleti élet olyan aktuális kérdéseire keresi a választ, amelynek révén az ügyfelei is versenyképesebbé válhatnak.A harmadik történet az alkalmazkodási képességről szólt, arról, hogy a komplex rendszerek többsége – legyen szó a fehérjékről, az agyunkról, vagy a társadalmi csoportokról – jól ismert helyzetekben a begyakorolt megoldásokat alkalmazzák. Új szituációkban viszont már szükség van a rendszer szinte minden tagjának a korábbi tudására, ahhoz, hogy meg lehessen találni az optimális választ. „Azért is kell figyelnünk a megszokottól eltérő dolgokra, mert
általuk olyan képességekre tehetünk szert, amit például az üzleti életben akár egy válság idején is hasznosíthatunk"
– emelte ki a professzor.
Antalffy Péter történész, az ősi kultúrákban lezajlott változásokról, válságokról és megújulásokról beszélt. Érintette többek között a maja kultúra, a bronzkor összeomlását, az egyiptomi birodalom példáin keresztül pedig azt mutatta be, hogyan tanít minket a történelem arra, hogy mindig megfelelő összefüggésben vizsgáljuk meg a változások jelentőségét, megválva korábbi kliséinktől. Házasság révén például akár egy líbiai bevándorlóból is lehetett valódi fáraó.
A gazdasági életben bekövetkező válságokról és változásokról beszélt Bod Péter Ákos közgazdász, aki elsősorban az olyan kis nyitott országok szempontjából elemezte a folyamatokat, mint amilyen Magyarország. Abszolút aktuális témáként szóba hozta az előttünk álló negyedik ipari forradalmat, amely talán
minden korábbinál nagyobb mértékben alakíthatja át a körülöttünk lévő világot.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben minden bizonnyal elsősorban azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.
keretbe