Masszíroz, koktélt kever, de nem erre használják

Universal Robots, bemutató Slavoj Musilek, a cég közép-kelet-európai regionális igazgatója

Az esztergálástól a gyógytornáig sokféle munkát elvégez a Budapesten is bemutatott, mindössze 11 kilós robotkar. A robotizálás egyre inkább elérhető kisvállalkozások számára is, Magyarországon viszont egyelőre nehézkesen terjed, főként a szakemberhiány miatt.

Magyarországon is több cég használja már az Universal Robots által forgalmazott „asztali robotokat”. Slavoj Musilek, a cég régiós igazgatója csütörtökön, Budapesten mutatta be az egyik modellt, amit kifejezetten kisvállalkozások számára kifejlesztették ki, és igen sokféle feladatra használható, attól függően, mire programozza be a tulajdonos. Nálunk egyelőre inkább a nagy autógyártók beszállítói és az egyetemek érdeklődtek utána, a terjedését némileg gátolja a szakemberhiány.

Kisvállalkozóknak tervezték

Slavoj Musilek szerint a régióban egyelőre nem veszélyezteti sokak munkahelyét az automatizálás, a hatása azonban már érezhető, több, velük kapcsolatban álló cég is jelezte, nagy szükségük van a robotikához, a gépek kezeléséhez értő szakemberekre. Mint mondta,

Magyarország számára is fontos versenyképességi kérdés lesz

az ilyen szakemberek képzése és az iparág fejlesztése.

Slavoj Musilek, a cég közép-kelet-európai regionális igazgatója az UR-3 modellel Fotó: M. Schmidt János - Origo

A Universal Robots nevű vállalatot Dániában alapították 2005-ben. A céljuk kezdettől fogva a kisebb méretű, viszonylag olcsó és könnyen használható robotok építése volt, a legtöbb robotikai cég ugyanis jellemzően nagyvállalatok, például autógyárak számára gyárt nagy és nehéz, egy-egy speciális célra készült robotokat, míg a kisvállalkozások között kevésbé elterjedt a gépesítés. A Universal Robots UR nevű szériája ezt a piaci rést próbálja betölteni: a csütörtökön bemutatott UR-3,

a széria legkisebb tagja mindössze 11 kilogramm,

emellett könnyen mozgatható, nem muszáj hozzá saját állványzatát használni, akár egy asztalhoz is rögzíthető egy szorítóval.

Laikusok is megtanulhatják

A robotkarhoz tartozik egy tablethez hasonló eszköz, amelyen keresztül betáplálható, milyen mozgást végezzen a kar.

Ehhez egyébként nincs szükség programozásra,

a mozgásprogramot egy grafikus szoftver segítségével lehet megalkotni – a használati utasítás az interneten is elérhető. A mozgatható karra szerszámok szerelhetők, amiket az aktiválni is tud, például képes fúrókat beindítani. Slavoj Musilek kérdésünkre elmondta, egyes célszerszámokat maguk is legyártanak, de sok cég maga tervezi az eszközöket. A gép tehát különféle

ismétlődő, fizikai munkákra, például összeszerelésre, festésre, fém vagy műanyag formázására alkalmas.

A kar végére szerszámok szerelhetők, a beviteli eszközzel írható, hogyan mozogjon Fotó: M. Schmidt János - Origo

Az U3 gépeit jelenleg világszerte mintegy 6000 gyár használja, Európán kívül főleg távol-keleti vállalatok. Ázsia egyébként is éllovas az automatizálásban, jelenleg itt működik számszerűen a legtöbb ipari robot, igaz, ebben az is közrejátszik, hogy a régió, elsősorban Kína a világ gyáriparának központja.

Alacsony robotsűrűség

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) statisztikai osztályának „Globális robotika - Ipari robotok 2015” jelentése szerint de Európa is felzárkózóban van a gépesítésben, sőt,

Németország ma már a világ egyik legjobban robotizált országa.

Az úgynevezett robotsűrűség – azaz az 10 000 dolgozóra jutó ipari robotok száma – itt 292, magasabb, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában.

A magyarországi gyártóiparban 10 ezer dolgozóra 49 robot jut,

a gépesítés leginkább az autóiparban elterjedt. A szlovákiai gyártóiparban ezzel szemben 88, Csehországban 82 robot jut tízezer dolgozóra.

A szlovák autóipar is alaposabban gépesített a magyarhoz képest:

északi szomszédunknál 908 robot jut 10 ezer autóipari munkásra, míg nálunk csak 244.

Magyarország a régióból, gépesítés szempontjából Lengyelországot előzi meg, itt csak 22 robot jut tízezer gyártóipari munkásra. Igaz, Slavoj Musilek szerint ezt az is megmagyarázza, hogy a lengyel iparban kisebb az autóipar súlya (világszerte itt a legelterjedtebb a gépesítés), nagyobb szerepet kapnak az egyéb, kevésbé automatizálható gyártási ágazatok.

Egyetemek is vettek

„Magyarországon egyelőre főként olyan cégek vásároltak az UR-széria robotjaiból, amelyek az autógyáraknak szállítanak be,

például a Tisza Automotive, de vett a Jabil Circuit elektronikai cég

is” – mondta az Origónak Slavoj Musilek. Hozzátette, emellett két nyugat-magyarországi egyetem is vásárolt belőlük kutatási céllal.

A magyar autóipar automatizáltsága elmarad a szlovákhoz képest Forrás: MTI/Nemes János

A robotok bevonására a felsőoktatásba szükség is lehet, hiszen Magyarországon is egyre többek keresnek olyan szakembereket, akik értenek az automatizált gyártáshoz. A gépesítéssel kapcsolatban gyakori aggodalom, hogy sok, alacsonyabban képzett munkás elvesztheti miatta az állását. Slavoj Musilek szerint ez Magyarországon még nem aktuális kérdés,

nem találkozott még olyannal, hogy valakik robotok miatt vesztették volna el az állásukat.

Azt viszont már tapasztalta, hogy a cégek a hatékonyságukat robotok használatával, nem több munkás felvételével növelnék.

Alkalmazottakra tehát még van szükség, legfeljebb kevesebbre és képzettebbekre. A képzettség a régióban kulcskérdés Musilek szerint,

az automatizálást bevezető cégeknél gyakori panasz, hogy nem találnak olyan munkásokat,

akik képesek kezelni a robotokat, legnagyobbrészt gépkezelőkre, kisebb részben programozókra és mérnökökre van igény. Szerinte az ilyen szakemberek képzése a közeljövőben kulcskérdés lesz, alapvetően meghatározhatja a régiós országok versenyképességét – a multinacionális gyártók csak olyan országokban indíthatnak üzemeket, ahol rendelkezésre állnak ilyen szakemberek.

Még nem teljesen önjárók

Musilek beszélt arról is: a gyártás mellett lenne még lehetőség az UR robotok „nem standard” alkalmazására – vagyis olyan feladatokra alkalmazni őket, ahol ma még nem jellemző a gépesítés. Ilyen lehet például az egészségügy: egy dán kórházban már alkalmazzák a cég robotjait, az egyik kar például csonttörést szenvedett pácienseknek segít a felépülésben. Egyelőre inkább érdekesség, ami két általa bemutatott videón látható: az egyiken az UR-3 nyoma meg a NASDAQ amerikai részvénytőzsde nyitását jelző gombot. A másikon egy hollandia bárban egy robotkar keveri és szolgálja ki a koktélokat.

Novemberben a Bank of America egy tanulmánya sok szempontból aggasztó képet festett robotika jövőjével kapcsolatban: mint írták, a következő 10-15 évben elképzelhető, hogy az amerikai dolgozók több mint egyharmada veszíti el az állását a gépesítés miatt. A tanulmány szerint ami a leginkább átalakíthatja a világgazdaságot, az a robotika és a mesterséges intelligencia együttes fejlődése. Ugyanis

ma még a robotok nagy része mellé szükség van emberi felügyelőre,

az esetleges problémák megoldására, feladatok betáplálására. A tanulmány szerzői szerint azonban, ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább alkalmas lesz a problémamegoldásra, ezeket a munkákat is fokozatosan kiváltja a gépesítés.

Slavoj Musilek szerint azonban az automatizálás és a mesterséges intelligencia integrálása még a jövő zenéje, legalábbis a gyáriparban. „A következő 3-4 évben nem lesz aktuális a kérdés” – mondta. Hozzátette azonban, hogy egyes nonstandard területeken lát ebben is lehetőséget, például a már említett gyógyászatban elképzelhetőnek tart olyan fejlesztést, ahol egy-egy gép monitorozza a beteg állapotát, és az alapján változtat a kezelésen.