2050-re a robotok minden szempontból felülmúlják az emberek teljesítményét, mondta Moshe Vardi, a texasi Rice Egyetem Információtechnológiai Intézetének igazgatója az amerikai Tudományos Fejlődés Szövetség éves kongresszusán 2016 februárjában.
"A társadalomnak választ kell találnia arra a kérdésre, hogy ha a robotok képesek az emberek munkáját elvégezni, akkor mit fognak csinálni az emberek? Fel van-e készülve a globális gazdaság, hogy akár 50 százaléknál is nagyobb lesz a munkanélküliség a fejlett világban?"
Alig három évtized múlva emberek tízmillióinak kell más munkalehetőséget találni.
Vardi szerint nem lesz "robotbiztos" foglalkozás, s a jelenség egyaránt sújthatja a nőket és a férfiakat.
Az automatizálás és az ipari robotok forradalmasították a gyártósipart, de egyúttal számos munkahely megszűnését okozták. A gyári munkahelyteremtés az Egyesült Államokban az 1980-as években volt a csúcson, azóta folyamatosan csökken, amihez stagnáló bér társul. Ez főleg a középosztályt érinti, mondta Vardi.
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) az összes foglalkoztatott közül 1970-ben még 24,3 százalék dolgozott a gyártásban és összeszerelésben, mára arányuk 11,9 százalékra apadt. A G7-országokban harmadára esett vissza. Ez alól Európában csak három ország volt kivétel: Luxemburg, Észtország és Lengyelország.
Az Egyesült Államokban már most 200 ezer ipari robot dolgozik, és számuk szüntelenül gyarapodik.
Egyre több területen veszik át az ember munkáját: például 25 éven belül a gépjárművezetők 10 százalékáét.
"Már két-három éven belül számítanunk kell arra, hogy az autonóm működésű rendszerek robbanásszerűen elterjednek", mondta a kongresszuson Bart Selman, a Cornell Egyetem információtechnológia professzora.
Ilyenek lesznek az önvezető gépjárművek és teherautók, a megfigyelő drónok, az automatikus kereskedőrendszerek, a házi (például takarító-) robotok és egyéb "intelligens asszisztens" szolgáltatások, amelyek képesek döntéseket hozni az emberek helyett.
Mivel hamarosan egyfajta szimbiózisban, kölcsönösen előnyös együttműködésben fogunk élni a robotokkal, új hozzáállást kell elsajátítanunk. "Nehéz lesz megbíznunk a robotokban, mert nem tudjuk, milyen ütemben fejlődik a mesterséges intelligencia, milyen okossá válhatnak a gépek", mondta Selman.
Márpedig a gépek feletti uralmunk azon múlik, hogy értjük-e a működésüket.
Ennek híján azt sem ismerjük föl, hogy mikor jelenthetnek számunkra fenyegetést. Már kaphatók olyan robotok, amelyek hozzánk hasonlóan képesek hallani és látni -- ezek a fentiekhez hasonló kérdések egész sorát vetik fel.
A robotika megszületése, mintegy 50 év óta 2015-ben fektették a legtöbb tőkét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekbe az Egyesült Államokban. A befektetők élén az olyan technológiai óriások állnak, mint a Google, a Facebook, a Microsoft és a Tesla. Úgy hírlik, a Pentagon 19 milliárd dollárt szán intelligens hadászati rendszerek fejlesztésére.
Az új technológiákkal kapcsolatos legnagyobb aggodalmunk, hogy a gépek mennyivel jobbak nálunk adatelemzésben és akár bonyolult műveletek elvégzésében, mondta Selman. "Ez táplálja azt a félelmünket, hogy egy nap elveszítjük a mesterséges intelligenciát alkalmazó robotok felett az ellenőrzésünket."
A kérdés a világ vezető tudósait is foglalkoztatja. Selman a brit asztrofizikust, Stephen Hawkingot idézte, aki egy 2014-es BBC-interjúban a következőket mondta:
Amint a robotok önálló tudatra ébrednek, egyre ügyesebben fogják újratervezni magukat.
Hozzájuk képest az ember evolúciója korlátozott és lassú. Nem vagyunk versenyképesek, a robotok túl fogják szárnyalni az embereket. A teljeskörű mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberi faj végét jelentheti."
Ennek nyomán a vezető tudósok egy olyan etikai szabályozás megteremtését sürgetik, amely felügyelné a fejlesztéseket és a biztonsági szabályok kialakítását. 2015-ben a Tesla elektromos autó mellett a SpaceX rakétáról híres Elon Musk vállalkozó 10 millió dollárt adományozott erre a célra. Kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia potenciálisan veszélyesebb, mint az atombomba.
A veszély ellen globálisan kell föllépni.
A technológiának meg kell maradnia a jó szolga szerepében, nem válhat veszedelmes urasággá", tette hozzá Wendel Wallach, a Yale Egyetem etikaprofesszora. Szerinte szükséges egy olyan elnöki rendelet, amely kimondja, hogy a halált okozni képes autonóm fegyverek sértik a nemzetközi emberi jogokat.