Ennek fő oka, hogy a lengyel alma nagyon olcsón jön most az országba, de idén még az is megtörtént, hogy a magyar almák a raktárakban osztódni kezdtek. Egy szervezet szerint ugyanis, hiába volt csak 150 ezer tonna raktározásra alkalmas magyar alma a tavalyi szüret után, most 350 ezer tonna van eltéve.
Rendkívül olcsó a magyar alma is. A gazdák nagyon nem örülnek ennek, mert a tavalyi rossz termés miatt épp arra számítottak, hogy a raktárakban tárolt gyümölcsöt most tavasszal jobb áron értékesíthetik. Termelők szerint viszont inkább az történhetett, hogy a magyarként most piacra került gyümölcs nagy része külföldről jött. Ezt még a NAV csodarendszere sem látta.
A kamara vállalta, hogy
pontos felmérést készít a tárolókban lévő jó minőségű étkezési alma mennyiségéről,
és arról tájékoztatja a kereskedelmi láncokat. Az áruházláncok pedig nyitottságot mutattak arra, hogy a közeljövőben – a hazai és uniós versenyszabályok maradéktalan betartása mellett – fogyasztást ösztönző marketingprogramokkal segítsék az almapiacon tapasztalható nehézségek megoldását.
Továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célul tűzte ki, hogy rendszeresen felhívja az ágazat szereplőinek figyelmét az etikus kereskedelmi magatartásra. Emellett tájékoztatja a termelőket a minőségi áru feltételeiről, hogy a termények még inkább megfeleljenek a fogyasztók által támasztott követelményeknek.