A jövő évi költségvetésben a kórház szó 12-szer, az egészségügy 101-szer, az orvos szó 51-szer,
a bérfejlesztés pedig csak egyszer szerepel.
És azt is egészségügyi köntösbe bújtatták. Vagyis abban a fejezetben van, ahol a központi alrendszer tartalék-előirányzatairól írnak.
Így fogalmaznak: e paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, ami „az ágazati életpályák és bérintézkedések (pl. közalkalmazottakra is kiterjedően a rendvédelmi életpálya, az állami tisztviselői életpálya, egészségügyi bérintézkedések stb.) keretében megvalósuló bérfejlesztésnek a finanszírozására szolgál.”
A jövő évi költségvetésben 167 milliárd forint pluszforrást rendeltek az egészségügynek, amelynek több mint a felét béremelésre szeretnék fordítani. Ez körülbelül 80-85 milliárd forintot jelent – mondta az egészségügyi államtitkár. A cél az, hogy a többlépcsős béremeléssel néhány éven belül felzárkózzunk a visegrádi országok átlagához.
A bértárgyalások az egészségügyben hónapok óta tartanak. Szerdán is volt egyeztetés, mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Balogh Zoltán pozitívumnak nevezte, hogy nemcsak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium is részt vesz már a tárgyalásokon. Sajnos még mindig nincs megállapodás, de már csak hetek kérdése, és lesz.
Látom a fényt az alagút végén,
mondta az Origónak a kamara elnöke. Körülbelül
70 ezer ember bérfelzárkóztatásáról van szó.
A mértékről és a dátumról folynak még a tárgyalások. „Mi egységben gondolkodunk, tehát az a célunk, hogy az a 70 ezer dolgozó, aki az ágazati közalkalmazotti bértábla szerint kapja a fizetését, annak a bére már idén is magasabb legyen. Arra ígéretet kaptunk, hogy már 2016-ban megnyitják a költségvetést az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére” – mondta a kamara elnöke.
Azért fontos a mihamarabbi megállapodás, mert
a költségvetési vitában még finomhangolásokra van lehetőség.
Balog szerint biztató jel, hogy az államtitkárok nem a majdani 2017-es béremelésről beszélnek, hanem arról, hogy már idén elindulhat a bérfelzárkóztatás.
A tárgyalás után Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, nagyon közel van a megegyezés az egészségügyi ágazatban dolgozók béremeléséről,
akár már egy-két héten belül lezárulhatnak a tárgyalások.
Az államtitkár szerint egyetértés van abban is, hogy több évre szóló bérfejlesztés kezdődjön. A szerdai egyeztetés fő kérdése az volt, hogy differenciáltan vagy egységesen emeljenek bért, az elmúlt években ugyanis a minimálbér emelkedése miatt összecsúszott a szakdolgozói bértábla, ennek kinyitására most azonban lehetőség lenne - mondta az államtitkár.
Differenciált emelés esetén a bértáblában újra helyreállna az a viszonyrendszer, amely hagyományosan kialakult a végzettség és a szakmában eltöltött idő alapján. Az egyeztetéseket egyébként egy hét múlva folytatják.
Ónodi-Szűcs Zoltán három nagy, az egészségügy egészét érintő változást is bejelentett. A kormány négy éven belül:
Nekimegyünk a kórházi váraknak. Durva lépés lesz, de vállalom”
– mondta az államtitkár, aki szerint hamarosan területi kancelláriák vehetik át a kórházak bizonyos döntési jogköreit.
Lesz budapesti szuperkórház, de két projekt fut még az egészségügyi szakemberek előtt. Az egyikben három nagy centrumot hoznának létre, a másik ötlet szerint pedig építenének egy zöldmezős beruházás keretében egy új, 1500 ágyas szuperkórházat. Döntés nincs még, és egy áprilisi háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt mondta, nyár végére eldől, hogy melyik projekt lesz a befutó.
Mindkét projekt nagyságrendileg 200 milliárd forintba kerülne.
Ónodi-Szűcs Zoltán a Világgazdaság III. Egészséggazdaság konferenciáján azt mondta, a fővárosi intézmények vezetőivel átnézték, hogy a következő 5-10 évben mire lesz szükségük az agglomerációban élőknek.
Nem akarunk presztízsberuházást”
– mondta. A lakossági igényeket szeretnék kielégíteni, és „erre legalább kétféle verzió van”, ezek kerülnek a kormány elé, és „bármelyik valósul meg, szuperkórház lesz”.
Az államtitkár felvetette, vajon mi a „szuperkórház”? Új kórháznak számít-e, ha egy olyan telephelyen, ahol eddig négy pavilon volt, azok helyén ezerágynyi kórház létesül, vagy csak az az új kórház, ha egy üres telken építjük.
Ha mindkettő szuperkórház, akkor szuperkórház fog épülni”
- szögezte le.
Az Inforádiónak kedden még úgy fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán: „Mit ért új kórház alatt? Hogy kinevezünk valamit, és rárakunk egy új nevet? Mert ilyen biztos, hogy nem lesz. Azt gondolom, hogy olyan viszont lehetséges, hogy költözködnek majd a különböző kapacitások a városon belül. Nincs igény új kapacitás létrehozására” - mondta az államtitkár.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az RTL Klub műsorában az új kórházról azt mondta, egy külön sort nyitottak a kórház építése miatt a költségvetésben. Ezért meglepte a nemzetgazdasági minisztert, hogy az a hír terjedt el, hogy nem lesz szuperkórház Budapesten.
A kormány elé két koncepció került, a döntés április 30-ig megszülethet. A megvalósíthatósági tanulmányt december 15-éig szeretnék beterjeszteni a szuperkórházról.