Cégek százait, munkavállalók ezreit menti meg

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják

Jól működik a vállalkozás, a tulajdonos viszont nyugdíjba menne, de nincs, akinek átadja a feladatot. Megoldás van, de még csak kevesen merik rábízni értékeiket a bizalmi vagyonkezelőkre, pedig egy jó szerződéssel nem nagyon lehet mellélőni.

Általános probléma, hogy vállalkozói szektor robbanása idején, a '90-es években alapított cégek többsége úgy működik, hogy a családfő építette fel és vezeti a vállalkozást, távol tartva családtagjait a feladatoktól, hiszen az „ő dolga" irányítani a szervezetet.

A probléma akkor kezdődik, amikor a tulajdonos esetleg nyugdíjba vonulna, de mivel ennyire távol tartotta a családot, nincs, aki átvegye a cég kezelését. Sok esetben hatalmas dilemmát okoz, hogyan lehet megtartani a vagyont a család számára, és ki tudja átvenni ezek kezelését.

Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a 2014. március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv teremtette meg. A tulajdonos a vagyonát a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti azt, és a hasznát tovább adja a kedvezményezettnek. A vagyonkezelőnek megfelelő engedélyt kell beszereznie ehhez a tevékenységehz, és legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékkal, és 70 milliós saját tőkével is rendelkeznie. A vagyonkezelő cégben legalább egy jogásznak, egy közgazdásznak és egy okleveles könyvvizsgálónak is dolgoznia kell. Külföldön már több évszázados hagyománya van az efféle vagyonkezelésnek (trust), a vagyon dinasztikus működtetésének. (Forrás: jogászvilág.hu)

„A bizalmi vagyonkezelés azt jelenti, hogy valaki eltávolítja magától a vagyonát, és egy szervezet, vagy testület kezébe adja, amely a tulajdonos által meghatározott szabályok szerint működteti és kezeli a vagyont" – összegezte dr. Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.

A vagyon tulajdonosa szerződésben rögzíti, hogyan kezelje a megbízott vagyonkezelő a rábízott értéket. A felelősség a vagyonkezelőt terheli.

A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartással rendelkezik a bizalmi vagyonkezelőkről, törvényben rögzített a kezelés díja, a vagyon haszna pedig mindig a kedvezményezetteket illeti, aki lehet a vagyon tulajdonosa is.

Réczei szerint nagyon meg kell gondolni, és pontosan meg kell határozni a vagyonkezelés feltételeit, részletesen megjelölt célhoz kell rendelni a vagyontömeget, és akkor nem lőhet mellé az ember. Például a tulajdonos gyermeke akkor kap meghatározott összeget, amikor leérettségizik, vagy az egyetemi évek alatt bizonyos időszakonként juthat megadott összeghez.

Mi okozhat gondot?

A legnagyobb probléma az, hogy bizalmatlanság övezi a bizalmi vagyonkezelést – mondta a szakember. Indoklása szerint ebben erősen közrejátszik a brókerbotrány, a válság hatására kialakult bizalmatlanság a bankok iránt, és az is, hogy temérdek horrortörténet van arról, hogy a valakire rábízott vagyon eltűnt.

A bizalmi vagyonkezelés viszont egy nagyon szigorúan ellenőrzött és törvényileg szabályokhoz kötött tevékenység,

és mivel szakértők kezelik az értéket, így a vagyon tovább is egyben marad, nő a tőke, és újabb befektetéseket generál – mondta dr. Réczei Géza.

A bizalmi vagyonkezelésről az erről szóló törvény mellett az MNB honlapján tájékozódhat.