Öt éven át nem fizetett adót az indiai ingatlanos, Prahul Sawant, hiába szólította fel többször is az adóhivatal. Ekkor jelentek meg a dobosok az ablaka alatt, hangosan követelve, hogy fizesse be a hátralékát, az összes szomszéd hallatára. Sawant órákon belül rendezte 945 dolláros tartozását.
A dobosok nem civil magánakció keretében jelentek meg, hanem a helyi önkormányzat rendelte meg őket. Indiában több város vezetői is a nyilvános megszégyenítés eszközével próbálnak fellépni az adóelkerülés ellen.
Ha kapsz egy fizetési felszólítást, csak te értesülsz a tartozásodról”
– mondta a Wall Street Journalnak Sanjeev Jaiswal, Thain, Mumbai egyik kerületének adóbiztosa. „Egy dobos csapat az ablakod alatt viszont mindent megváltoztat. Kevés dolog érdekli annyira az embereket, mint a hírnevük”.
Jaiswal elmondása szerint Thainban különösen súlyos költségvetési problémákat okoztak az adóelmaradások, pedig a körzet India pénzügyi fővárosához tartozik. A dobosok bevetése óta azonban, mint mondta,
20 százalékkal emelkedtek az ingatlanadóból származó bevételek.
A megszégyenítés erejét mutatja, hogy sokan nem várták meg a dobosok megjelenését, hanem már az első felszólításra befizették a hátralékot. Így tett Sanjay Bohir, egy 50 éves munkás, aki 285 dollárnyi tartozást fizetett be, mondván, nem tudná elviselni, ha a becsületén ilyen csorba esne.
Az adótartozók megszégyenítésére nemcsak Indiában találunk példákat, a világ más országaiban is előfordul, bár általában a kidoboltatásnál finomabb eszközökkel. A brit adóhatóság például közzéteszi a legnagyobb adótartozást felhalmozó cégek listáját, remélve, hogy a rossz sajtó elriaszthat egyes fogyasztókat, ezzel a cégek bevételeit is csökkentve.
Magyarországon a NAV minden évben közzéteszi a legnagyobb adótartozást felhalmozó cégek és magánszemélyek listáját. A 2000-es évek közepén, miután a társasházak jelentős adótartozást halmoztak fel, ezért 2006-ban
sok társasházban kifüggesztették a legnagyobb tartozók számát.
Az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila azonban úgy ítélte, aggályos, a magánélethez való jogot sért, ha mindenki számára nyilvánosságra hozzák, ki mennyivel tartozik, ezért a közös képviselőket a gyakorlat megszüntetésére kötelezték. A közgyűlés tagjainak, vagyis a tulajdonostársaknak egyébéként is megtudhatják a beszámolókból, kinek milyen hátraléka van, azonban a tulajdonostársak kötelesek az adósok személyiségi jogait tiszteletben tartani – indokolta Péterfalvi Attila a döntését.