Maráczi Zsolt, az egyesület ügyvezető elnöke szerint a áfa 5 százalékra csökkentése az új lakások építésénél, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítése az utóbbi évtized legjelentősebb lakáscélú intézkedései.
A szakember ugyanakkor felidézte az elmúlt 15 évet, amikor - szavai szerint - extrém hullámzás volt a hazai lakásépítésben, ami jelentős nemzetgazdasági károkat okozott.
Létrejöttek és tönkrementek építőipari vállalkozások, sok milliárd forintos visszaélések történtek
a lakáscélú szociálpolitikai támogatásokkal, esetenként rossz minőségű házak épültek, a költségvetésnek egyre növekvő terhet jelentettek a kamattámogatások és súlyos problémákhoz vezettek a felvett devizahitelek; a korábbi hibákat most el kellene kerülni - fogalmazott Maráczi Zsolt.
Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke is hangsúlyozta: a lakásépítés növekedésének akkor van jövője, ha legalább 8-10 évig kiszámítható, elegendő forrás áll rendelkezésre, illetve stabil a jogszabályi háttér.
Az alelnök kiemelte, ha nemzetgazdasági okok miatt jelenleg nincs mód a lakásfelújítások áfájának csökkentésére, az ÉVOSZ akkor azt javasolja, hogy
a bejelentéshez, illetve engedélyhez kötött korszerűsítések forgalmi adójának 30 százalékát
maximum 3 millió forintig vissza lehessen igényelni, így a felújítások területén is elindulna a gazdaság kifehéredése.
A rendezvényen László Tamás, a Fidesz szakpolitikusa kifejtette: az új lakások építése a lakásszektornak az a szegmense, amely mind a demográfiai helyzet megváltoztatásában, mind a gazdaság élénkítésében a legnagyobb szerepet játszhat.
Azért választotta a kormányzat ezt az eszközt, mert ez a leghatékonyabb, amellyel mindkét kérdést jelentős mértékben kezelni lehet - hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette,
az új lakások építése nyolcszor akkora gazdasági hozadékkal bír,
mint a lakások felújítása.
Heltai László, az LMP gazdasági szakszóvivője kiemelte,
a párt a lakások és épületek felújítását tekinti prioritásnak.
Nagyságrenddel több embernek tud komfortos és alacsony rezsijű lakást biztosítani egy felújítási, mint egy új építési program - fejtette ki.
Az LMP fontosnak tartaná az önkormányzati bérlakásszektor bővítését is, ez lehetőséget biztosíthatna a fiataloknak, hogy ne kelljen azonnal megterhelő építkezésbe, vásárlásba kezdeni - mondta. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője hangsúlyozta: a párt programjának
alapeleme egy államilag támogatott bérlakásépítési program.
Központi anyagbeszerzéssel, minősített, főként hazai kivitelezőkkel, ár-érték arányban kedvezően létre lehetne hozni egy olyan rendszert, amely enyhítené a kínálat szűkösségét, érezhetően lassítaná a kivándorlási kedvet és érdemben hozzájárulna a demográfiai trendfordulóhoz - közölte. Hozzátette, hogy a csokot ki kellene terjeszteni a használt ingatlanokra.
Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője kifejtette, 2010 óta kormányzat legfontosabb feladata az volt, hogy a gazdaságot stabilizálja és növelje a költségvetési bevételeket, enélkül nem lehet lakástámogatásról, lakásépítési vagy felújítási programok indításáról beszélni - fogalmazott.
Az elmúlt öt évben a kormány gazdasági és családpolitikai intézkedései megteremtették az alapját annak, hogy elindulhasson egy lakásépítési program, ami a későbbiekben bővíthető - hangsúlyozta. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szakpolitikusa a rendezvényen egyebek mellett arról beszélt, pártja az új lakások építése és a felújítások mellett fontosnak tartaná bérlakásépítési program elindítását.
Az országgyűlési képviselő kifejtette, segíteni kellene a munkaerő mobilitását, amihez hozzájárulna a lakbértámogatási rendszer bevezetése.