Azoknak jöhet jól a nemzeti otthonteremtési közösség (nok),
akiknek már eleve van félretett pénzük, és gyakorlatilag mindegy, hogy mikor jutnak új lakáshoz.
Az állam is beszáll maximum évi 300 ezer forinttal, és ott van még a kamatmentes hitel is, ráadásul, ha minden jól megy, akár a használt lakásától is megszabadulhat. Viszont egyelőre rengeteg a kérdőjel a kormány új csodafegyvere körül, aminek a működését a létrejövő közösségek saját belső szabályzatai mellett a kormány rendeletei is szabályozzák majd. Ez utóbbiakra azonban még várni kell.
Az Országgyűlés a múlt héten tette lehetővé a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását, amely
a kormány otthonteremtési programjának legújabb eleme.
A kormány így két legyet üthet egy csapásra: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett újabb támogatást tűzhet a zászlajára (ez politikailag egy jól eladható üzenet), és emellett az új lakások építésével a gyengélkedő építőipart is felpörgetné.
De miért van szükség a nokra, ha már léteznek különböző lakástakarék-pénztárak, és ott a csok is?
Azon múlik majd a nok sikere, hogy hányan fognak ahhoz csatlakozni”
– mondta az Origónak Balogh László, az Ingatlan.com szakértője.
Hogy hányan csatlakoznak majd, azt pedig az fogja eldönteni, hogy ez mennyire lesz vonzó a lakosság számára. Szembeállítva ugyanakkor a már létező lakástakarék-pénztárakkal, úgy tűnik, hogy a nok túl sok pluszt nem nyújt.
A lakástakarék ugyanis felhasználható új és használt lakás vásárlásához, lakáshitel is törleszthető vele, valamint bővítésre, korszerűsítésre és felújításra is igénybe vehető – ehhez ráadásul még állami támogatás is jár. Kérdeztük a nok konkurenseit, a lakástakarékokat is, de ezek egyelőre nem kívánták kommentálni a kormány új otthonteremtési eszközét.
Miután piaci verseny van, ezért a noknak – amely csak új lakás vásárlására használható – valami olyan extrát kell nyújtania, amit a lakástakarékok nem tudnak. Balogh László szerint két ilyen elemről lehet beszélni.
A legnagyobb hátránya a noknak, hogy egyáltalán nem lehet tudni, hogy két év múlva jutunk lakáshoz, vagy épp tíz. Egy ilyen közösség életútja nem örök életű, 10 és 15 év között lehet majd.
Minél nagyobb összeget fizet be valaki, annál nagyobb előnyt élvez a kiválasztásnál”
– mondta Balogh László. Tehát
a tehetősebbek előbb juthatnak így lakáshoz,
míg azok, akik kevesebbel járulnak hozzá a nokhoz, a sor végére kerülnek. Akiknek ugyanannyi az önerejük, ott sorsolással vagy licittel dőlhet el, ki jut előbb lakáshoz.
Amikor valaki majd belép egy nokba, akkor már az elején nyilatkoznia kell, hogy
milyen értékű lakást szeretne vásárolni,
minimum 10 millió forintos, maximum 40 millió forintos ingatlan vehető. „Ebben a sávban most könnyedén lehet találni új építésű ingatlanokat, viszont
az kérdéses, hogy milyen árak lesznek tíz év múlva”
– mondta az ingatlanszakértő. Tehát, ha valaki belő magának például egy 25 millió forintos, 80 négyzetméteres új lakást, egyáltalán nem biztos, hogy 10-15 év múlva 25 millió forintért 80 négyzetméteres új lakást tud majd venni. Viszont ha ragaszkodik a példában említett 80 négyzetméterhez, akkor önerőből kipótolhatja a drágább lakáshoz még hiányzó összeget.
Szintén a nokba belépéskor kell meghatározni, hogy
mekkora havi megtakarítási összeget hajlandó fizetni a tag.
Ezt az összeget csak nagyon szigorú feltételek mellett – például fizetőképtelenség esetén – lehet csökkenteni. A havi megtakarítás mértékét nagyon „el kell találni”, annak nem érdemes nagyon sem alá, sem fölé lőni, mert ha például már az első év végén sorra kerül valaki, és megkapja a lakást, akkor
csak a már befizetett összegek után kapja meg az állami támogatást,
a fennmaradó összegre az nem jár.
Aki belép egy nokba, az felajánlhatja a közösségnek a már meglévő ingatlanját megvásárlásra, és a nok, illetve a szervező majd eldönti, hogy azt megvásárolja-e, vagy sem. A vételárról viszont csak később egyeznek meg, ha azt a nok elfogadja. Viszont az szintén nincs benne a jogszabályban, hogy a nok mit kezd majd ezzel az ingatlannal – használja (kiadja), vagy egyből túlad rajta, az még kérdéses.
Jelzálogbejegyzésnél a nok elsőbbséget élvez még az állammal szemben is: ha például valaki a csokot is igénybe veszi, és amellett még külön hitelt is felvesz, akkor sorban először a nok, majd az állam, és legvégül a bank jegyzi be a jelzálogjogot. Ugyanakkor
a nokra nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája.
„Egyfelől szigorúság van, ugyanis a jogszabály próbálja biztosítani, hogy tisztességesen működjenek ezek a szervezetek, könyvvizsgálat is kötelező, de például betétbiztosítási garancia már nincsen” – mondta Balogh László. A nokok között tehát egy bizalmi verseny is kialakulhat.
Azon túl, hogy akiknek mindegy, mikor jutnak új lakáshoz, és pénzük is van, még azok is jól járhatnak a kormány új otthonteremtési eszközével, akiknek egyáltalán nem lenne esélyük új lakáshoz jutni, viszont megütik azt a szintet, és teljesítik az adott nok belső szabályzatában előírt feltételeket, azoknak valószínűleg ez egy vonzó alternatíva lehet. A kockázatvállalásuk ugyanis a nokoknál elvileg csak abban merül ki, hogy mikor kapnak új lakást.
Azoknak is megéri, akik ingatlanba fektetnének.
Befizetnek egy adott összeget, amire kapnak egy 30 százalékos állami támogatást – ami igen magas hozam a jelenlegi kamatkörnyezetben –, továbbá kamatmentes hitelt is, amiből a végén hozzájutnak egy új lakáshoz. Az ingatlan pedig jó befektetésnek tűnik Magyarországon, mert általánosságban elmondható, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan nőnek az ingatlanárak – leszámítva a gazdasági válság éveit. Tehát, szemben a kommunikált kormányzati célokkal, ez befektetési szempontból sem egy utolsó dolog.
„A nokot 10-15 évre tervezik, de csak akkor lehet megszüntetni, ha a tagoknak már nincs kötelezettségük a nok felé” – mondta Balogh László. Ezért is fontos, hogy a szervezők megvizsgálják a potenciális tagok fizetőképességét, de ennek részleteit még nem szabályozták kormányrendeletben. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tagokból áll majd össze egy nok.
Egyelőre még nagyon sok a kérdőjel a nokokkal kapcsolatban, hiszen a részletszabályozásokra még várni kell, ráadásul nyilván a nokoknak is lesz egy belső szabályzatuk. Valószínűleg jelentős különbségek lesznek a kiválasztás gyakoriságában is: például évente tízen jutnak lakáshoz már az első évtől kezdve, de lehet, hogy lesz olyan nok is, ahol az első öt évben nem jut senki sem lakáshoz, csak utána, akár kéthavonta. Elképzelhető, hogy lesznek olyan nokok is, ahová csak magasabb önerővel lehet belépni, és olyan is, amit a kevésbé tehetőseknek találtak ki.
Ha sokan csatlakoznak a nokokhoz, akkor amellett, hogy nőnek majd az építőipar megrendelései, azok még kiszámíthatóbbak is lesznek. „Ha azt látják, hogy mondjuk van 50 ezer noktag, és megnézik az egyes nokok szabályzatait, azok megalakulásának időpontjai alapján
évekkel előre be tudják lőni, hogy mekkora megrendelésállománnyal lehet tervezni”
– mondta az ingatlanszakértő. És persze a kiszámíthatóságnak ott a másik oldala is: ha kevesen csatlakoznak a nokokhoz, az is egyfajta üzenet az építőiparnak.
Miután a kormány beterjesztette a nokos törvényjavaslatot, többen azzal támadták, hogy így csak gyanús fogyasztói csoportokat hoznak majd létre – éppen olyanokat, amik ellen korábban a kormány is kikelt, amelynek eredményeképpen
2012 óta törvény tiltja fogyasztói csoportok létrehozását.
Dömötör Csaba államtitkár az ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, hogy a nok nem fogyasztói csoport. Szerinte, ha voltak problémák a múltban a fogyasztói csoportokkal, azt éppen a laza jogi környezet eredményezte, a nokról szóló javaslatban viszont szigorú alapkövetelményeket fogalmaznak meg.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján
a két intézmény nehezen hasonlítható össze”.
A GVH a fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tisztességtelen magatartásai miatt 2001 és 2014 között összesen 40 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, és több mint 300 millió forint bírságot szabott ki.
A fogyasztói csoportokkal kapcsolatos eljárásokban a legfőbb gond a megtévesztő tájékoztatás volt,
azaz az, hogy fogyasztói csoport néven kölcsön, illetve hitel nyújtását valósították meg a vállalkozások többnyire olyan fogyasztók felé, akik jellemzően pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a pénzügyi intézmények banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülnek, valamint jövedelmük, életkoruk alapján kiszorulnak a banki hitelezés köréből, válaszolta az Origónak a GVH.
Ezek a fogyasztók az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben voltak, így különösen érzékenyen reagáltak a hitelezéssel kapcsolatos lehetőségeket felvázoló reklámokra. Tehát
a GVH szerint önmagában nem a fogyasztói csoporttal mint konstrukcióval volt gond,
amely egyébként a világ több pontján működik eredményesen, hanem az ezzel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatásokkal.
A versenyhivatal szerint ezzel szemben a nok, az elfogadott törvény rendelkezései alapján látható, hogy számos ponton különbözik a fentiekben ismertetett konstrukciótól. Átfogó értékelést a GVH sem tudott adni a nokról, mert a konstrukcióról még számos részlet nem ismert.