Jól állnak a budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv elemei, köztük a lovarda építése, mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára. Mint mondta, lezárult a lovarda közbeszerzési eljárása, március 31-ig öt ajánlat érkezett, ezeknek az értékelése várhatóan a hónap végéig tart, majd májusban kezdődhet az építkezés. Megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhatnak ezek a közbeszerzési eljárások is.
A projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez 1 milliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint 800 milliót Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára. A Palota út–Csikós-udvar–Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére, illetve a két udvar közötti, támpilléres várfal újjáépítésére 1,5-1,5 milliárd forintot biztosít a kormány - közölte az államtitkár.
Hozzáfűzte, hogy a Csikós-udvar alatt épített, új mélygarázst várhatóan nyárra birtokba is vehetik az autósok, miközben már a beruházás következő ütemén dolgoznak. A most elkészült rész szolgálja majd ki a turistákat,
a bővítést pedig a Miniszterelnökség használhatja majd,
így az oda érkezők közül csak a protokollvendégek és a miniszterek hajthatnak autóval a várba - árulta el.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a közelmúltban három tag kilépett a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületéből, ami L. Simon szavai szerint "rendkívül izgalmas polémiát eredményezett" a sajtóban és a szakmai fórumokon. Új tagokként Visy Zsolt régészt, Mártonné Máthé Kingát, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnököt mutatta be.
"Nincs szó arról, hogy meg nem valósult hauszmanni terveket szeretnének felépíteni, nem is tudni ilyen tervekről" - mondta az államtitkár, hozzáfűzve: a szocializmus idején épített, ebben a formájában a középkorban sosem létezett
Buzogány-tornyot ugyanakkor meghagyják mai formájában, mert a budapestiek mára megkedvelték.
Elmondása szerint a palota rekonstrukcióját azért az F épülettel kezdik, mert ott nem valósult meg a 2. világháború után olyan súlyos átépítés, mint az A épület esetében, így gyorsan látványos eredmény érhető el, és
nem kell hozzá kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat sem.
Hozzátette: a palotába minisztériumok nem fognak beköltözni, ott palotamúzeumot alakítanak majd ki, így a Budapesti Történeti Múzeum foglalhatja el az épület többi szárnyát is, míg a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár korszerű, új otthont kap.