A nemzeti, számviteli törvényhez képest merőben más szemléletű a nemzetközi sztenderd mivel, eddig jellemzően adott volt a számviteli eljárás, a kötelező struktúra. Az IFRS lehetőséget biztosít a gazdálkodó szervezet számára, hogy a beszámoló a társaság adottságaival is összhangban legyen.
A szemlélet mellett a struktúra is eltérő, nem egy egységes szerkezetű, könnyen megismerhető rendszer,
hanem sztenderdek és értelmezések gyűjteménye. A sztenderdek és az értelmezések pedig egy-egy kiemelt témakörre koncentrálnak - mondta Rózsa Ildikó, a Saldo Zrt. szakértője.
Átállás elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, akiknek valamilyen külföldi tulajdonosi háttere van, esetlegesen külföldi hitelezőkkel állnak üzleti kapcsolatban.
Azon társaságok számára, ahol már a teljesítmény mérésére eddig is az IFRS szerinti eredményeket vették figyelembe, ott egyértelműen célszerű az átállás, hiszen a kettős nyilvántartás mindennapos feladatai megszűnnek.
Idén január 1-jétől már áttérhettek az anyavállalati IFRS jelentéseket készítő társaságok és a tőzsdén jegyzett társaságok. 2017. január 1-jétől azonban kötelező az IFRS alkalmazása a hitelintézetek és a tőzsdén jegyzett társaságok számára, de
a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó értékhatár feletti, könyvvizsgálóval rendelkező társaságok is áttérhetnek a IFRS alkalmazására.
„Természetesen hivatalos adatok és tapasztalatok még nincsenek azoktól a társaságoktól, akik már alkalmazzák az IFRS rendszert, azonban jelentős számban érdeklődnek gazdálkodó szervezetek az áttéréssel kapcsolatos képzések, különböző szakmai kurzusok iránt, hiszen óriási szakmai kihívást jelent a nemzeti számviteli törvényhez képest átállni a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek alkalmazására" – mondta Rózsa Ildikó, a Saldo Zrt. szakértője.