A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég. A mai negyveneseknek hosszabb aktív életre kell berendezkedniük és átfogó tervvel kell rendelkezniük pénzügyi jövőjüket illetően az ő nyugdíjba vonulásukkal borul meg ugyanis leginkább a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlya.
Míg a KSH adatai szerint ma 1,8 millió lakos tartozik a 65 év feletti korosztályba – ez a teljes lakosság 18,2 százalékát jelenti –, addig 20 év alatt ez a szám majdnem 20 százalékkal, 2,1 millióra emelkedhet.
Ezzel párhuzamosan a pályakezdő korosztály súlya fokozatosan csökken. Míg ma 1,26 millió fiatal tartozik a 16–26 év közötti sávba, addig 2036-ra már alig több mint egymillió.
Azaz egyre kevesebb aktív embernek kell kitermelnie a Ratkó-unokák generációjával óriásira duzzadó nyugdíjasok jövedelmét, ami az állami nyugdíjak csökkenéséhez vezethet.
Ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki,
2050-re azonban ez az úgynevezett helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken.
Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint,
102 ezerre csökken a század
közepére, az infláció hatásával nem számolva – írja az NN Biztosító az elemzésében.
Mindez azt jelenti, hogy a mai negyvenes korosztály jóval kevesebb várható bevételből gazdálkodhat.
Sokuk pedig két generációt is támogat majd mindeközben.
Egyrészt a gyermekeiket, hiszen a késői gyerekvállalás és a tanulással eltöltött évek meghosszabbodása miatt az ő életkezdésük húzódik el, így a friss nyugdíjasok a kora harmincas fiatalok számára lesznek segítőtársak.
Eközben pedig a várható élettartam is folyamatosan nő, így a hatvanas éveiket taposó nyugdíjasoknak várhatóan egyre nagyobb arányban kell majd idős szüleikről is gondoskodniuk: az Eurostat statisztikái szerint Magyarországon a mai helyzethez képest a nyolcvanévesnél idősebbek lakosságon belüli részaránya 2040-re megduplázódik, elérve a 8 százalékot.