A hosszú nevű vasárnapi futóversenyen – Rochester Regional Health Flower City Challenge – ugyanarról a hídról kezdődött a rövid táv, mint a hivatalosan 21, 0975 kilométeres. A kiskamasz követni kezdte a tömeget, csak azt nem tudta, hogy ez egy másik szakasz a versenyen belül, írja a Guardian. Később azt nyilatkozta, úgy a táv felénél már rájött, hogy valamit valószínűleg elrontott az elején. De akkor már ő akarta végigcsinálni.
Végül 2 óra 43 perc 31 másodperc szintidővel végzett, ami már a korosztályában is elképesztő, hát még ha a körülményeket figyelembe vesszük.
Az édesanyja azonban az ötkilométeres nevezők között kereste az esemény végén, és még a rendőrséget is értesítette, amikor LeeAdianez csak nem bukkant fel. A rendőrök találták meg a félmaratont vállaló futók között. „Két órával azután, hogy elkezdtem keresgélni, észrevettem, hogy az egyik rendőrtiszt megtalálta. És hogy medál lóg a nyakában.”
Vállalkozók, ez nagyon szép tanulság, nagy biztatás. Sokszor halljuk, hogy a lendületet semmi sem bénítja annyira, mint a félelem. Itt a bizonyság, hogy ez igaz: ha fogalmunk sincs arról, mibe vágtunk bele, és nincs időnk vagy alkalmunk szorongani rajta, ilyen szép jutalom lehet a vége. Ha egy gyerek ilyen könnyen túllép a váratlan akadályon, amely egyébként minden logika szerint kifogott volna rajta, a merészség, a nyitottság és a rugalmasság legyen elég egy felnőttnek ahhoz, hogy belevágjon abba, amit elsőre nehéznek látszik. Vagy akár századikra.