Kiderült, mire számít a kormány 2020-ig

A kormány előrejelzése szerint 2020-ra megtriplázódnak az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, feltehetően a paksi bővítés miatt. A kabinet a bérek emelkedésének és a fogyasztás növekedésének lassulására számít. Az előrejelzésben nem szerepel szja-csökkentés 2020-ig. A kormány sokkal több bevételt vár áfából. 

A 2017-es költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként felkerült a parlament honlapjára a kormány 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisa.

A számokban már látszik Paks

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségek drasztikus emelkedése jelenik meg a központi költségvetés kiadásai között,

az idei és jövő évi 300 milliárd körüli összegről ez 2019-ben 769,7, 2020-ra pedig 922 milliárdra ugrik fel,

vélhetően a Paks II. építése miatt.

A másik szembetűnő emelkedés az országvédelmi, adócsökkentési és fejlesztési alap keretében jelenik meg az idei 60 milliárdról 2018-ban és 2019-ben 120 milliárdra duplázódik, 2020-ra pedig 350 milliárdra szökik fel.

Ki akarják pörgetni az uniós pénzeket

A költségvetés kiadási oldala szemléletesen mutatja a kormányzat szándékát a 2014-2020-as uniós támogatások gyorsított lefuttatására: az uniós programokból támogatott kiadások a jövő évi 2239 milliárd forint után 2018-ban 2614 milliárdon tetőznek, majd 2019-ben 1590,5 milliárdra, 2020-ra pedig 985 milliárdra csökkennek.

Lassabb béremelkedésre számítanak

Az emelkedő inflációval szemben a reálbérekre lassuló növekedést jelez a prognózis. A bérek és keresetek volumenének idei évre tervezett 7,1 százalékos növekedése 2020-ra 4,0 százalékra, a nettó átlagkereseté 5,6-ról 3,5 százalékra mérséklődik, amivel párhuzamosan

a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedési üteme az idei 3,9-ről 2,7 százalékra fékeződik.

Többet várnak a lakosságtól

A lakosság adóbefizetéseiből 280 milliárd forinttal várnak többet 2020-ban a jövő évi tervezethez viszonyítva, amiből a jövedelemadó növekménye 262 milliárd forintra tehető, mivel

a 15 százalékos kulcs csökkentésével nem számol a kivetítés 2020-ig.

A közmunkára fordított kormányzati kiadások sem változnak. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 830 milliárd forinttal, ezen belül áfából 743 milliárd forint bevételnövekedéssel számolnak.

Az emberek többet fizetnek majd a közösbe Fotó: Szabó Gábor - Origo

Marad a bankadó

A kormány számításai szerint 2018 és 2020 között a gazdálkodó szervezetek adóbefizetései lényegében stagnálnak, a jövő évi 1616 milliárdhoz képest alig 90 milliárddal csökkennek. A kivetítésben nem számoltak az egységes társasági adókulcs bevezetésével,

a pénzügyi intézmények különadójából pedig a 2017-es 66,5 milliárddal azonos bevételt prognosztizálnak a következő három évben is.

A prognózis szerint 2018-ban 3,4 százalékos lesz a növekedés, az uniós kifizetések tetőzésével párhuzamosan.

Kisebb hiányt akar a kormány

A költségvetésben a jövő évre kitűzött európai uniós módszertannak (ESA) megfelelően számolt 2,4 százalékos GDP-arányos hiány 2020-ra 1,2 százalékosra apad, amihez

a 2017-re tervezett 1205 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi hiányt 157 milliárdra kell csökkenteni.

Az NGM számításai szerint ehhez az elsődleges (kamatkiadások és kamatbevételek nélkül számolt) egyenleg 1148 milliárd forintos javulása szükséges, amivel a 2017-es 284 milliárd forint deficitből 864 milliárdos többletbe csap át. A számottevő elsődleges többlet kialakulását a bevételek 7,2, a kiadások 1,5 százalékos visszafogott növekedése adja 2017 és 2020 között, mert a kamatkiadások nem csökkennek a jövő évre tervezett összeg alá.