A jelentésnek különös aktualitást ad a hétfőn lezárult osztrák elnökválasztás - írja a QZ.com - ahol Norbert Hofer, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt jelöltje csupán a szavazatok 0,6 százalékával maradt alul a győztes Alexander Van der Bellen zöldpárti politikussal szemben.
A gyűjtőnéven populistának nevezett pártok, azaz viszonylag új, általában jobboldali, establishment-, és bevándorlás-ellenes, és hangsúlyozottan euroszkeptikus formációk nemcsak Ausztriában erősödtek meg. Németországban, Franciaországban és Dániában a radikáis jobboldal pártjai főleg a menekültválság tematizálásával tudtak új szavazókat megnyerni. Görögországban és Spanyolországban pedig a radikális baloldali, főként
a megszorítások ellen tiltakozó, szintén euroszkeptikus pártok erősödtek meg.
Az EKB szerint a Sziriza politikája és a görög adósságválság jól mutatja, milyen eredménye lehet annak, ha máshol is hatalomra kerülnek az euroszkeptikus pártok.
A politikai kockázat szinte minden, az eurozónához tartozó országban nőtt az elmúlt években,
ami aláaknázhatja több szükséges pénzügyi és strukturális reform bevezetését" - írják.
Szerintük ez a politikai bizonytalanság "megfertőzheti az eurozónát, sőt, annak széteséséhez vezethet." A QZ.com szerint ezt a folyamatot felgyorsíthatja, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, ez szerintük dominó-effektust indíthat el az eurózóna országaiban, ahol szintén a lakosság jelentős része véli úgy, jobb lenne az országuknak az EU-n kívül.
Igaz, a brit kilépésre a legutóbbi felmérések szerint kicsi az esély:
a Telegraph közvélemény-kutatása szerint a részvételüket biztosra mondó választók 55 százaléka támogatja Nagy-Britannia további EU-tagságát, míg a kilépésre csak 42 százalék szavazna.