Az egyszülős háztartásoknak a legnehezebb

A "Minden gyerek lakjon jól!" Alapítvány, az ALDI, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a SPAR és a Tesco áruházlánccal közösen akciót indít 11300 hátrányos helyzetű, három év alatti gyermek élelmiszeradománnyal való megsegítésére.

Magyarországon a létminimum számítását a rendszerváltás óta a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Ezzel a munkával 2015-ben felhagytak, ekkor közölték utoljára a 2014. évre vonatkozóan a létminimum összegét. A több évtized óta használt mutató nem érdemli meg, hogy megszüntessék. Ezért a KSH által alkalmazott módszertan alapján a KSH által felvett háztartásstatisztika és kapcsolódó adatbázisok segítségével a Policy Agenda szakértői kiszámították a létminimumot.

A Központi Statisztikai Hivatal egyik vezetője szerint „Tekintettel arra, hogy legutóbbi számításaink óta nem volt infláció Magyarországon, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma nagyon intenzíven gyarapodott, és tekintettel harmadsorban arra, hogy ezalatt az egy év alatt, 2015 óta jól mérhetően és jelentősen nőtt a családokhoz kiáramlott jövedelem, tehát emelkedett a családok jövedelmi pozíciója, ezek mellett kihozni azt, hogy nőtt a létminimum, ez szerintem kétségbe vonható eredmény.”

A gyereküket egyedül nevelők vannak a legnehezebb helyzetben Fotó: Polyák Attila - Origo

Már havi 88 ezer a létminimuma egy felnőttnek

A Policy Agenda szerint érdemes megnézni, hogy miért is változhatott mégis a létminimum alatt élők száma, és miért nőtt a létminimum összege.

A létminimum kapcsán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó szám az, hogy mennyien élnek ez alatt a jövedelmi szint alatt. A KSH 2010-ig közölte ezt az értéket, amely akkor még 37 százalék volt. Azóta nem hozták nyilvánosságra ezt az arányszámot. A Policy Agenda által végzett számítások alapján 2014-ben 41 százalék,

2015-ben 41,5 százalék volt azok aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol a család nettó bevétele kisebb, mint a családra, háztartásra számított létminimum értéke.

Általánosságban igaz, hogy nem volt infláció 2015-ben Magyarországon. Ugyanakkor, ha már a létminimum alatt élők körét nézzük, sokkal árnyaltabb a kép. Az élelmiszerek ára ugyanis 0,9 százalékkal nőtt (a létminimumhoz kapcsolódó élelmiszerkosár értéke 1,2 százalékkal emelkedett). Ez az elem teszi ki a létminimum alatt élők költéseinek 31 százalékát, miközben az inflációs kosárban ez csak 24,7 százalékos súllyal szerepel. A napról-napra élő háztartások a bevételük nagyobb részét költik élelmiszerre, mint a statisztikai átlag.

Utolsó létminimumadat

A KSH 2015-ben közölt létminimumadata egy felnőtt számára a 2014-ben átlagosan 87 351 forint volt, a 2013-as 87 510 forint után. Egy felnőtt és egy gyerek havi létminimuma 144 400 forint volt 2014-ben. Két felnőttnek és két gyereknek 2014-ben havonta a megélhetéshez minimum 253 800 forintra volt szüksége.

A Policy Agenda egyébként kiszámolta, egy felnőttre számolva 88 ezer forint, két felnőttre és két gyerekre számolva 255 246 forint lett volna a létminimum 2015-ben azzal a módszertannal számítva, amit a KSH már nem használ.

A KSH szerint nagyon intenzíven gyarapodott a foglalkoztatottak száma, ezért nem nőhetett a létminimum alatt élők köre. Valóban

nőtt a foglalkoztatottak száma, hiszen 2015-ben 4,2 millióan, 2014-ben még 4,1 millióan dolgoztak.

Az is tény azonban, hogy ebből 10 ezer főt tett ki közfoglalkoztatottak számának növekedése, és a maradék 90 ezer fő „valahol” talált magának munkát. Miután az alkalmazottak száma alig növekedett, ezért a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatás, idénymunka, illetve természetesen a külföldi munkavállalás táján kell keresni ezeket a munkavállalókat – írja a Policy Agenda.

Még csak most volt adóbevallás

A 2015-ben a munkaviszonyból származó béreket nem ismerjük, a KSH sem ismerheti, hiszen a tavalyi évről szóló adóbevallásokat még csak most nyújtották be az adózók. Ezért bátorságra vall azt kijelenteni, hogy a foglalkoztatás növekedése miatt nem nőhetett a létminimum és az az alatt élők száma.

Ugyanis amennyiben valaki a mindenkori minimálbérnek megfelelő vagy attól csekély mértékben eltérő bérért talál magának munkát (nem beszélve a közfoglalkoztatottakról), attól még létminimum alatt élőnek minősülhet, különösen akkor, ha gyereket vagy gyerekeket is nevel.

A Policy Agenda szerint a 18 év alatti gyereket nevelő háztartások több mint fele létminimum alatt él Fotó: Polyák Attila - Origo

A KSH szerint jól érezhetően nőtt a családokhoz „kiáramlott jövedelem”. Itt érdemes megnézni, hogy ez a béreknél mit jelent. Ugyan 2010 és 2015 között 26 százalékkal nőtt az egy gyermeket nevelő családok nettója, míg a gyermeket nem nevelőké 23 százalékkal. Ez a különbség azonban csak és kizárólag 2010 és 2011 között keletkezett.

Ezt követően

romlott a gyermekes háztartások helyzete.

2011 és 2015 között a gyermeket nem nevelő munkavállalók nettó bére 16 százalékkal nőtt. Az egy és két gyermeket nevelő munkavállalók nettója pedig 13 százalékkal.

Az tehát az adatokkal nem támasztható alá, hogy a gyermekes családokhoz kiáramlott jövedelem miatt a létminimum nem változhatott. Az adatok 2015-ben azt mutatják, hogy

a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartások 58 százaléka él létminimum alatt.

Ez a gyermeket nem nevelők esetében 31 százalék. A legdrámaiabb helyzetben viszont az egy szülős háztartások vannak, körükben 75 százalékos a létminimum alatt élők aránya – írja a Policy Agenda elemzése.