A három nagy hitelminősítő közül a Moody’s és a Fitch tart érvényben pozitív kilátást a magyar adósbesorolásokra. Mindhárom cég egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – a Standard & Poor’s és a Fitch „BB plusz”, a Moody’s „Ba1” – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot.
Az idén a Moody’s és a S&P egyszer-egyszer már felülvizsgálta a magyar adósbesorolást, azonban egyik cég sem változtatott rajta.
Elemzők az év elején még arról beszéltek az Origónak, hogy
a legnagyobb valószínűséggel a Fitch lehet az első fecske”.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője akkor azt mondta, hogy a Moody’s és az S&P majd az őszi revízióknál léphet.
Az Európai Unión belül a Fitchnél jelenleg Portugáliának van hasonló, „BB+”-os adósbesorolása, mint Magyarországnak. A befektetésre ajánlott sáv legalján – egy osztályzattal előttünk – található például Románia és Bulgária. A magyar adósosztályzatnál rosszabbal az EU-n belül a Fitchnél csak Horvátország („BB”), Ciprus („B+”) és Görögország („CCC”) rendelkezik.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint
egyre kevesebben várják, hogy befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet a magyar államadósság.
A szakértő ezt a historikus elemzésre hivatkozva állítja, amely szerint a pozitív kilátások átlagosan 12,1 hónapig vannak érvényben az érintett osztályzatok felminősítéséig – tavaly májusban Magyarország kilátásait felminősítette a Fitch.
2015 novemberi tanulmányában a Fitch azt közölte, hogy a legnagyobb valószínűséggel Magyarország és Portugália lesz a következő két olyan szuverén adós, amelyik visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába. Ezt akkor azzal indokolták, hogy
Kiss Mónika szerint a másik két hitelminősítő hangsúlyos kérdéseket tett fel
ezért ehhez hasonló értékelésre számítanak a Fitchtől is.
A felminősítés pedig véleményünk szerint elmaradhat”
- emelte ki az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár többféle döntést hozhat a Fitch, a legvalószínűbb forgatókönyvben két eset szerepel:
A K&H szakértője szerint az elmúlt hónapokban látott folyamatok alapján inkább a tartás a valószínű, azaz nem változik a besorolás, és szerintük a piac is inkább erre számít.
Ha a Fitch nem nyúl a magyar adósbesoroláshoz, Németh Dávid szerint abban több tényező is szerepet játszhat:
„Összességében az utóbbi hetek pénzpiaci árazásait nézve
a befektetők valószínűbbnek tartják azt, hogy a Fitch nem változtat”
– fogalmazott Németh Dávid, aki szerint jelenleg inkább a felminősítés lenne meglepetés, ami jó eséllyel pozitív hullámokat gerjeszthet – például a forint erősödhetne, a kötvényhozamok pedig lejjebb mehetnének.
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a hitelminősítők alapvetően a kisbefektetőket tájolják, azokat a befektetőket, akik nem sokat tudnak egy országról. Ugyanis a jelentősebb,
nagyobb befektetők nem a Fitchtől fogják megtudni azt, hogy mi a helyzet Magyarországon.
Az egyetemi tanár úgy látja, hogy pont
ezen a szinten nem elhanyagolható, miként is vélekednek a hitelminősítők Magyarországról,
ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az adósbesorolásunk a befektetésre ajánlott vagy a befektetésre nem ajánlott kategóriában van. Ugyanis több olyan befektetői kör van, amelyek a saját alapszabályzatuk miatt csak olyan államok papírjait tarthatják, amelyek legalább két hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriában vannak – ebből a szempontból a Fitch esetleges pozitív döntése jó hír lenne, de önmagában kevés.
Én még mindig fontosabbnak tartom a hitelminősítők besorolásait, mint például az OECD véleményét, mert az egyik csak egy szöveg, míg a másik az egy voks”
– mondta az Origónak Bod Péter Ákos. Szerinte
egyáltalán nem mindegy, hogy miként vélekednek rólunk a hitelminősítők,
mert például a tízéves lejáratú államkötvényeknél ugyanúgy 300 bázisponttal magasabb a magyar papírok hozama, mint a német állampapíroké. Az egykori jegybankelnök szerint ez húsz évvel ezelőtt is így volt, csak akkor nem 0 és 3 százalékos hozamszintekről beszélhettünk, hanem 7 és 10 százalékosról – akkor is „BB+” volt Magyarország hitelbesorolása.
Az egyetemi tanár szerint 60 százalék az esély a felminősítésre, ami mellett leginkább a makroadatok szólnak, de ezek csak a fizetési képességre vonatkoznak, nem pedig a fizetési készségre, amely már inkább egy szubjektív történet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy miként ítélik meg a kormány munkáját.
Ez a kvalitatív tényező általában lefelé húz minket”
– mondta a közgazdász, aki szerint a magyar gazdaság körül továbbra is vannak még „zajok”.