A 2017-es adócsomagban a kormány adott egy pofont a reklámadónak, és elnevezte Google-adónak. A pofon úgy néz ki, hogy az adóhatóság 2017-től milliárdos szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek nem fizetik a reklámadót. A Google (a többi online multival, például a Facebookkal együtt) jelenleg nem fizeti az adót.
A Google-nak azért kellene Magyarországon reklámadót fizetnie, mert reklámokat tesz közzé magyar honlapokon. A probléma az, hogy a reklámok közzétevője nem a Google magyar, hanem az ír leányvállalata.
Az ír Google a Magyarországról származó reklámbevételei után Írországban adózik,
és érthető (még ha erkölcsileg megkérdőjelezhető) okokból nem töri magát, hogy fizesse Magyarországon a reklámadót.
Az ír Google nem magyar cég, vagyis nem tartozik a NAV fennhatósága alá. Éppen ezért,
ahogy a NAV a reklámadót sem tudja behajtani a Google-ön, a reklámadó nem fizetése miatti bírságokat sem lesz képes.
Legalábbis nem egyszerűen: nemzetközi jogsegély keretében az adóhatóság megpróbálhatja behajtani az ír cégen a Magyarországon keletkezett adókötelezettségét (az esetleges bírságokkal együtt).
A reklámadó hatályos állapota szerint azoknak a cégeknek, amelyek reklámokat tesznek közzé, nyilatkozniuk kell a reklám megrendelője felé, hogy befizetik a reklámadót. A törvény eggyel korábbi verziója szerint, ha a megrendelő nem kapott ilyen nyilatkozatot, akkor neki kellett megfizetni az adót. A hatályos változat szerint ezt elkerülheti, ha lejelenti a NAV-nak, hogy X összegért reklámot rendelt Y cégtől, de nem kapott nyilatkozatot.
Vagyis pillanatnyilag az a helyzet, hogy
a Google (és más cégek) által közzétett reklámok után senki sem fizeti a reklámadót,
viszont a NAV-nál szépen gyűlnek az adatok arról, hogy ezek a cégek mennyi adóval tartoznak. Az adatok alapján már meg lehet próbálni az Írországban vagy máshol bejegyzett cégektől behajtani az adót.
Hogyan reklámoz a Google?
A Google az AdWords-AdSense rendszerén keresztül tesz közzé reklámokat. Ha valaki a Google-ön keresztül akar hirdetni, akkor az AdWords szolgáltatás keretében megbízza, hogy helyezze el a hirdetését bizonyos felületeken, ezért a Google-nak pénzt fizet.A 2017-es adócsomag szerint a NAV maximum egymilliárd forint bírságot szabhat ki azokra a cégekre, amelyek nem nyilatkoznak a reklámadó befizetéséről, illetve fel sem vetetik magukat a NAV nyilvántartásába mint reklámközzétevők. Ezenkívül
a NAV automatikusan évente hárommilliárd forint befizetendő adót állapít meg
azokra a vállalatokra, amelyek nem adnak be adóbevallást.
Ez már elég tetemes summa, különösen ahhoz képest, hogy becslések szerint a magyar online reklámpiac értéke csak 50 milliárd forint fölött jár, aminek a fele (25 milliárd) van külföldi cégek kezében. Legalábbis ezt a számot mondta Deutsch Tamás, amikor még ő volt a Google-adó hangja, és erre a számra jutott az Interactive Advertising Bureau (nemzetközi interaktív reklámhivatal, amelynek magyar képviselője a Reklámszövetség tagozataként működik).
Könnyen előfordulhat, hogy a Google-nál és a többi online multinál osztanak-szoroznak, és arra jutnak, hogy a tetemes szankciók ellenére is megéri nem befizetni a reklámadót. Különösen, hogy
Magyarországnak a reklámadó és a bírság behajtását nemzetközi jogsegélyen keresztül kell kiharcolnia,
ha ezek a cégek nem állnak önként kötélnek.
Mindent összevetve kicsi a valószínűsége annak, hogy a Google-nál és a többi online multinál bárkinek álmatlan éjszakákat okozzon a magyar Google-adó. Persze lehetséges, hogy a reklámközzétételekről a NAV-nál gyűlő adatok és a bevezetendő szankciók fényében az online multik, vagy legalábbis egy részük, önként beadják a derekukat.
Kérdeztük az NGM-et, mi alapján gondolják, hogy a szankciók hatására ezek a cégek változtatnak jelenlegi magatartásukon. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az online multik nemcsak a magyar, de szinte a világ összes kormányának fejtörést okoznak. Nem a reklámadó, hanem a társasági adó miatt. Ezek a cégek ugyanis jellemzően olyan országokban adózzák le a profitjukat (a más országokból származót is), ahol alacsony a társasági adó kulcsa, vagy ahol sikerül kedvező adómegállapodást kötniük. Az Európai Bizottság éppen olyan szabályozáson dolgozik, ami kötelezné a nagy multikat arra, hogy országonként nyilvánosságra hozzák, mekkora a bevételük, és mennyit adóznak.