Nem lehet panaszunk az üzleti bizalomra

Kelet-Európában a magyar vállalatok mennek bele legkönnyebben a halasztott fizetésbe. A magyarországi cégek 54 százaléka hitelre értékesített 2015-ben. Csehországban ez az arány 44 százalék, Lengyelországban 35 százalék, Szlovákiában pedig 27 százalék volt. Ez összefügg azzal, hogy míg a régióban a cégek majdnem 90 százalékban tapasztaltak késedelmes fizetést tavaly, a magyar vállalatok vevőinek csak 76 százaléka fizetett késve.

A magyarországi válaszadók korábban sokkal kockázatosabbnak ítélték a belföldi partnereket, mint a külföldieket. De az idén megszűnt ez a típusú preferencia,

szinte kiegyenlítődött a belföldi (54,7 százalék) és a külföldi (52,5 százalék) értékesítés hitelre.

Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint ez arra utal, hogy míg a magyar vevők fizetési fegyelme javult, a külföldieké romlott.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométere című elemzés szerint a hazai tranzakciók esetében a B2B kintlévőségeknek átlagosan 36 százaléka maradt kifizetetlen a fizetési határidőig, ami

alacsonyabb arány, mint a kelet-európai

43 százalékos átlag.

A B2B-számlák késedelmes kiegyenlítését támasztja alá a kintlévőségeknek 53 napos forgási sebessége (DSO, Days Sales Outstanding) is. Ez azt jelenti, hogy

egy magyar vállalat átlagosan 28-30 napos határidőt adott a vevőinek a számla kifizetésére,

de csak 53 nap múlva számíthatott a kiszámlázott összeg beérkezésére. Ugyanakkor ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly. Vanek Balázs szerint a javulás vélhetően abból adódik, hogy

jobb hatékonysággal sikerül beszedni a nagy értékű, hosszú lejáratú kintlévőségeket –

főleg a külföldi vállalatoktól. – Valószínűleg a felmérésben részt vevő cégek által követett szigorú behajtási gyakorlat magyarázhatja azt is, hogy a hazai vállalatok 73 százaléka nem számít ennek az értéknek a változására jövőre, míg a kelet-európai adatunk itt csak 66 százalék – mondta az Atradius országigazgatója.

A likviditási problémákat a válaszadók 76 százaléka jelölte meg a késedelmes fizetés okaként a belföldi, 66 százaléka a külföldi ügyfeleivel kapcsolatban. Ebben mi nyerünk, a régióban a két érték 64,4 százalék, illetve 40 százalék volt. A régióban minden tízedik, a magyar szcénában minden hetedik cég látja úgy, hogy az idei üzleti év legnagyobb kihívása a számlák behajtása lesz.

Az ügyfelek fizetési késedelme

nincs számottevő hatással a magyar vállalatok üzletmenetére,

véli az Atradius. A magyar cégek 70 százaléka gondolja így, szemben a 45 százalékos kelet-európai átlaggal. Vanek szerint ez azt mutatja, hogy a magyarországi cégek igen erősen védik magukat a nemfizetési kockázattal szemben: 55 százalékuk nem tervezi, hogy a következő egy évben módosítani fogja a hitelkezelési eszköztárának összetételét, míg a kelet-európai válaszadók esetében ez az arány csak 45 százalék.

A behajthatatlan kintlévőségeket szinte kizárólag belföldi leírások alkották, és

legtöbbször az építő- és az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak,

áll az Atradius piaci elemzésében. A Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai cégek 67 százaléka szerint a B2B kintlévőségek elsősorban az ügyfél csődje vagy megszűnése miatt váltak behajthatatlanná. A kelet-európai átlag ebben a kérdésben 55 százalék.

A halasztott fizetést igénylő ügyfelek főleg az olyan iparágakból kerültek ki, mint az

építőipar, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások.

Bár az építőipari partnereknek két héttel hosszabb határidőt szokás szabni, az iparág átlagon felüli számlatartozást generált.

Az Atradius elemzése szerint a magyarországi válaszadók 84 százaléka nem számít arra, hogy az élelmiszeripari ügyfeleik fizetési szokásai jelentősen változnak majd a következő 12 hónapban. A válaszadók közel 30 százaléka viszont

az építő- és a szolgáltatóipari ügyfelek fizetési fegyelmének javulását várja.

Egyéb ágazatokban nem számítanak jelentős változásra.