A munkavállaló és az üzletrész

http://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-images-running-woman-jogging-female-runner-park-image38946019

Magyarországon sokáig jogi és adózási akadályokba ütközött, hogy a vállalatok tulajdonrésszel motiválják a munkavállalóikat. Az elmúlt néhány év módosításai azonban új lendületet adhatnak annak, hogy elterjedjenek a részvényprogramok.

Csak ne trollkodná szét az adó

A legegyszerűbb közvetlen részvényhez vagy üzletrészhez juttatni a munkavállalókat. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint az ilyen struktúra több problémát is felvet.

Aki részvényhez jut, beleszólást is kap

a társaság működésébe, ami nem minden cégnél kívánatos. Ráadásul a részvény értékének a munkavállaló által meg nem fizetett része ugyanolyan adózási teherrel adóköteles, mintha munkabért kapna. Ez pedig nem teszi vonzóvá ezt a javadalmazási formát.

A munkavállalói programok másik formája az opciós struktúra: a munkavállaló jogot kap arra, hogy egy meghatározott esemény vagy időpont bekövetkeztekor

kedvezményes áron céges részvényt vásároljon.

Míg ezzel egyrészt elkerülhető, hogy az opció lehívásáig a munkavállaló beleszólhasson a társaság irányításába, addig az mégis érdekeltté teszi a dolgozót a társaság cégértékének növelésében.

Az opciós struktúrák hazai elterjedését is számos jogi és adózási probléma nehezítette. Egyrészt a régi Ptk. korlátok közé szorította az opciók időtartamát. Másrészt az itthoni adójogszabályok az opció gyakorlását úgy tekintik, mintha a munkavállaló az opció lehívásakor kapna ingyenesen vagy kedvezményesen részvényjuttatást –

vagyis a meg nem fizetett piaci érték teljes összege adóköteles,

a szabályozás nem ismeri el az opcióban meglevő bizonytalanságot és szerencseelemet.

Már korlátozható a dolgozó beleszólása

A több mint két évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. rugalmas szabályozása számos fenti probléma megoldását lehetővé tette. Speciális részvényosztályok vagy üzletrészek kibocsátásával most már lehetőség van arra, hogy a munkavállalók úgy kapjanak részesedést a társaságban, hogy közben a társaság működésébe való beleszólásuk korlátozható vagy éppen kizárt legyen. Nem elhanyagolható, hogy az új Ptk. a vételi jogra vonatkozó szabályok merevségén is változtatott és, többek között, megszüntette az opció időtartamának 5 évben való korlátozását.

Az ösztönzött munkavállaló vidámabb és motiváltabb Forrás: Dreamstime

Csökkentheti az szja-alapot

Csővári István, partner kiemelte, hogy a munkavállalói programokra vonatkozó adószabályok általános jelleggel nem lazultak, pár évvel ezelőtt egy lényeges szabály került bele az szja rendszerébe. Eszerint a munkavállalók az általuk megszerzett részvények piaci értékének (és ezáltal az adófizetési kötelezettség alapjának) megállapításához figyelembe vehetik az adott részvényre jutó arányos saját tőke értékét. Mivel pedig ez az érték általában lényegesen alacsonyabb, mint a társaság valós piaci értéke, ez az adófizetés tekintetében is jelentős könnyebbséget jelent.

Van ingyenes forma is

A dolgozói részvény már régóta kedvelt megvalósítási formája a munkavállalói részvényprogramoknak. Ellentétben ugyanis a részvényjuttatások általános adóterhével, a dolgozói részvény ingyenes, vagy piaci érték alatti megszerzése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ráadásul dolgozói részvény bevonásánál

az adókötelezettség csak a dolgozó által megszerzett jövedelem 50 százaléka után merül fel.

A dolgozói részvény formájába csomagolt részvényjuttatási programok elterjedését azonban a régi társasági törvény számos merev szabálya akadályozta.

Az új Ptk. ebben a tekintetben is előrelépést jelentett.

Így például eltérést enged abban, hogy a kibocsátott dolgozói részvények névértéke nem haladhatja meg az alaptőke 15 százalékát. Másrészt lehetővé tette, hogy a dolgozói részvények egyszersmind osztalékelsőbbséget is biztosítsanak. Ez a korábbinál lényegesen szélesebb spektrumot nyit.

Résztulajdonosság

A legújabb fejlemény a témakörben a tavalyi évben újraélesztett munkavállalói résztulajdonosi program (MRP). A program logikája szerint a munkáltató és a munkavállalók által közösen létrehozott társaság szerzi meg a juttatott részvényeket, amely által a dolgozók közvetve válnak tulajdonossá.

Az MRP szépsége egyrészt annak alakíthatóságában rejlik: a rugalmas szabályozásnál fogva valamennyi társaság a saját igényére szabva tud létrehozni ilyen szervezetet. Adózási ösztönzőkről is szól: az MRP-n keresztül szerzett jövedelmeket nem a szokásos munkabérjellegű adó, hanem

a lényegesen kedvezőbb, tőkejövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség terheli.

Megjósolható, hogy az elkövetkezendő években az MRP a dolgozói részvényjuttatás egyik legelterjedtebb formájává fog válni.

Testre szabottan

Stratégiai döntés, bevonja-e a munkáltató a részvényesi körbe a munkavállalóit, hogy ösztönözze őket. Ha már így döntött, mindig a saját igényei és céljai szerint célszerű megtalálnia a juttatás legmegfelelőbb formáját. Szerencsére a vonatkozó adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett módosításai nyomán mára a megvalósítási lehetőségek széles palettája áll már az érdeklődők rendelkezésére.