Már a hét elején, május 23-án vagy 24-én beadják népszavazási kérdésüket a kéményseprők a Nemzeti Választási Irodához (NVI), mondta el az Origónak Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke.
A kérdést több jogász segítségével fogalmazták meg, az elnök szerint előreláthatóan át kell mennie az NVI-n.
A pontosan megfogalmazott kérdést a KOSZ elnöke nem mondta el, de a kéményseprők azt szeretnék elérni, az állam törvényben garantálja, hogy minimum évente ellenőrizni kell a kéményeket.
Ha a kérdés átmegy, a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást össze fogják tudni gyűjteni, véli Vámos Csaba. A kéményseprők csak Budapesten 660 ezer háztartásba bejáratosak,
ha az egész szakma összefog, és minden kéményseprő nekifekszik az aláírásgyűjtésnek, nem lehet probléma.
De a kéményseprők civil szervezetek segítségét is kérni fogják az aláírások összegyűjtéséhez, az elnök pedig minden politikai pártot fel fog szólítani, hogy álljon be a kezdeményezés mögé.
A Belügyminisztérium rendelettervezete szerint a kormány egy évről két évre ritkítaná a gáztüzelésű kémények kötelező ellenőrzését. A lakosság egyáltalán nem támogatja a ritkítást, különösen, hogy fizetni sem kell majd az ellenőrzésekért, ezt mondja Vámos Csaba. A budapesti kéményseprőcég, a Főkétüsz reprezentatív felmérése szerint
a budapestiek 84 százaléka évenkénti vagy félévenkénti ellenőrzést tartana szükségesnek.
Az Origo olvasóinak 45 százaléka szavazott úgy, hogy minimum évente kellene ellenőrizni a kéményeket.
A kéményseprők több okból ellenzik az ellenőrzések ritkítását:
A szén-monoxid nagyon veszélyes, a katasztrófavédelem adatai szerint 2014-ben 430 szén-monoxid-mérgezés történt, 355-en sérültek meg, és 12-en haltak meg. A katasztrófavédelem egyébként rendszeresen kampányol a szén-monoxid veszélyei miatt, 2016 elején például ingyenes szén-monoxid-érzékelőket sorsoltak ki egy játékban.
A ritkítást kimondó rendelet még csak tervezet, de a KOSZ szerint nagyon úgy tűnik, hogy a kormány el fogja fogadni. A kéményseprők szerint ennek egyértelmű jele, hogy, legalábbis ők így tudják, a katasztrófavédelem, amely az ország felében a lakossági kémények ellenőrzését július 1-je után el fogja látni, csak 250-300 kéményseprőt fog alkalmazni, ami jóval kevesebb az eredetileg első ütemben felvenni szándékozott 450 főnél.
A katasztrófavédelem valamivel több, mint 400 kéményseprőt fog felvenni, mondta az Origónak Hajdu Márton. A katasztrófavédelem szóvivője közölte
nem tudja, a kéményseprők miért gondolják, hogy jóval kevesebbet.
Arra is emlékeztetett, hogy ez csak az első ütem, ahogy kifutnak az önkormányzatok szerződései a kéményseprőcégekkel, és a katasztrófavédelem egyre több helyen veszi át a feladatokat, vesznek majd fel újabb kéményseprőket.
Vámos Csaba szerint kizárt, hogy a Katasztrófavédelem 400 kéményseprő felvételére készül első körben. A katasztrófavédelem 120 autót vesz a kéménysepréshez, a munkavégzés párosával zajlik majd.
Tessék kiszámolni, ez hány kéményseprőt jelent”
– mondta a KOSZ elnöke.
Vámos Csaba saját példájából is arra következtet, hogy kevesebb kéményseprőt vesznek fel. Heves megyében 51 kéményseprő látja el a szolgáltatást (pengeélen, tette hozzá a KOSZ elnöke). A megye július 1-jétől a katasztrófavédelemé. Mind az 51-en jelentkeztek az állásajánlatra, de öten kiestek az orvosi alkalmasságin. A katasztrófavédelem ezután kiválasztotta a csoportvezetőket, és azt mondta nekik, hogy ők válasszanak húsz kéményseprőt a többi jelentkező közül.
A KOSZ elnöke azt mondta, nem szeretne számháborúba bocsátkozni Hajdu Mártonnal (de bármikor szívesen leül vele egy nyilvános vitára); közeleg a július, akkorra egyértelműen kiderül, hány kéményseprőt vett fel a katasztrófavédelem.
A szakszervezet elnöke egyébként úgy tudja, jelenleg 60-80 tűzoltó vesz részt kéményseprő-képzésen, ők augusztus-szeptember környékén végeznek. A katasztrófavédelem azzal nyugtatta a kéményseprőket, hogy a tűzoltók csak tartalékok lesznek.
A kormány egyáltalán nem egyeztet a kéményseprőkkel, a rendelettervezetet véleményezhették, időt viszont csak egyetlen hétvégét kaptak rá, mondta Vámos Csaba.
A kéményseprők elküldték a javaslataikat, de visszajelzés nem érkezett, a kormány egyáltalán nem kommunikál velük.
Hajdu Márton az Origónak azt mondta, a katasztrófavédelem jogalkalmazó, így nem tudja, hogy a jogalkotó (a kormány) változatlan formában akarja-e elfogadni a tervezetet.
A katasztrófavédelem a hatályos jogszabályi feltételek mellett (vagyis évenkénti ellenőrzéssel) készül átvenni a szolgáltatást.
Kerestük a kormányt, hogy végül fogják-e ritkítani az ellenőrzéseket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az ellenőrzésekre visszatérve, vidéken nagyon sok helyen egymás mellett van a gáz- és a vegyes tüzelésű kémény. Teljesen életszerűtlen, hogy a kéményseprő kopog, bemegy, aztán közli a tulajdonossal, hogy akkor
ő most ellenőrzi a vegyes tüzelésű kéményt, de a gáztüzelésűt nem, mert azt csak kétévente kell,
mondta a KOSZ elnöke.
Vámos Csaba szerint a kormány tervezete szakmaiatlan, életveszélyes, ráadásul sok kéményseprőnek a megélhetésébe kerül, ha megvalósul.