A Paks II projekttörvénynek az adatnyilvánosságra vonatkozó részének bizottsági vizsgálata lezárult – mondta az Origónak Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos kifejtette, hogy a magyar kormány korábban javaslatot tett a bizottságnak a törvény módosítására, amit a parlament elfogadott, és
most a bizottság lezárta az eljárást.
Olyan módosítás került a törvénybe, hogy bizonyos helyzetekben mérlegelésre van lehetőség, hogy a beruházással kapcsolatban mit lehet nyilvánosságra hozni, és mit nem – mondta Aszódi Attila. A másik két vitás kérdésben (állami támogatás és a piaci verseny ügye) intenzív munka zajlik, Aszódi bízik benne, hogy az év közepe tájékán a bizottság kifejti az álláspontját.
Maga a paksi bővítés telephelyengedély-kérelme idén elkészül, és ennek engedélyezési eljárása még 2016-ban megkezdődik. Ebben a kérelemben lesz leírva minden olyan releváns hatás (környezeti és humán), amivel számolni kell, és ami az engedélyezés szempontjából lényeges – mondta a bővítésért felelős biztos. Maga a telephelyengedélyi kérelem fogja tartalmazni a konkrét számokat azzal kapcsolatban, hogy milyen esetleges veszélyek vannak a bővítéssel kapcsolatban.
Egy nagyon magas színvonalú kutatási munka zajlik, komoly tudományos felügyelet mellett. Ezek a vizsgálatok el fognak vezetni oda, hogy minden
a szabályzatokban előírt külső veszély jellemzésre kerül –
mondta Aszódi Attila. A létesítési engedélyezéshez először össze kell állítani a kérelmet, ami nagyon nagy munka. 2017 elején lehetséges, hogy ebbe a fázisba eljussunk, ha ezt követően az engedély zöld utat kap, akkor kezdődhet meg az építkezés – mondta a kormánybiztos.
Egyelőre semmilyen részt nem hívtunk még le az orosz hitelből, mivel az Európai Bizottság tavaly novemberben azt kérte a kormánytól, hogy amíg az állami támogatási ügy vizsgálata zajlik, addig a magyar fél ne hívjon le összegeket, és ezt a kormány elfogadta – mondta Aszódi Attila. Eddig mindenben a bizottság kérésének megfelelően jártunk el. Ha a bizottság újabb kérdéseket tesz föl a beruházással kapcsolatban, akkor arra válaszolni fogunk, de ilyet most nem látok – mondta.
Aszódi Attila korábban kitért arra, hogy a paksi telephely vizsgálata során már listázták közúti balesetek, környező ipari létesítmények, repülőgép-baleset, tűzeset, robbanás, extrém időjárás lehetséges hatásait. Fontosnak nevezte a telephelyvizsgálat során a földtani kutatások megállapításait, a szakemberek a kor követelményeinek megfelelő,
legújabb eszközöket használják
a földrengés veszélyeztetettségének azonosítására – tette hozzá.
Lázár János a 48. Kormányinfón azt mondta: a paksi beruházással kapcsolatos három brüsszeli eljárás egyike, amely a műszaki adatokra vonatkozó titkosítást érintette, lezárult. A miniszter jelezte, a kormány arra törekszik, hogy a másik két eljárás is mihamarabb megállapodással záruljon.
Erre szerinte jó remény van. Az egyik eljárásban a tiltott állami támogatás kérdését vizsgálja Brüsszel, a másikban pedig azt, hogy Magyarország megállapodhatott-e Oroszországgal a beruházásról, ahelyett, hogy piaci versenyt hirdetett volna.
Korábban a Miniszterelnökség úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Paks II. beruházás független gazdasági értékelését, amelyet a nemzetközi Rothschild-bankház készített. A kormány az elemzés eredményeit Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak is megküldte.
A közleményben kifejtik: az értékelés tételesen reagál a megtérüléssel kapcsolatosan korábban harmadik felek által publikált kritikákra, amelyek „félrevezető módon azt sugallják, hogy az új atomerőművi blokkok megépítése nem lenne gazdaságos”. A nemzetközi bankház következtetése ezzel éppen ellentétes: Paks II. megtérülő beruházás,
„jó üzlet Magyarországnak” –
írta a Miniszterelnökség.