„Sajnos Demján Sándor ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy még mindig nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival" – reagált közleményében a Takarékbank Zrt.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke ugyanis nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kéri a miniszterelnöktől, hogy vizsgálja ki, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok.
Azt írja, meggyőződése, hogy a kormányt és a miniszterelnököt is félretájékoztatták a szektor számairól és pénzügyi adatairól. Demján szerint 2015 második felében 30 milliárdos hiány volt az FHB-nál.
Spéder Zoltán ezért arra kényszerített bizonyos szövetkezeteket, hogy tőkeemelést hajtsanak végre, és a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket.
Ezzel az FHB elkerülte működési engedélyének visszavonását. Demján Sándor szerint Spéder Zoltán és üzlettársai
céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré, parazitaként szívják ki az erőforrásokat.
(A vállalkozó leveléről részletesen itt olvashat.)
A Takarékbank Zrt. reagálásában visszautasította Demján Sándor vádjait. Mint írják, "az OTSZ vezetése és annak elnöke már régóta nem képviseli a takarékszövetkezeti szektor érdekeit".
Közleményük szerint maradéktalanul betartották a takarékszövetkezeti integrációt szabályozó törvényeket. „A korábban Demján Sándor vezette OTSZ által irányított szektor széttöredezett struktúrája, széttagolt működése miatt soha nem tudott piaci tényezővé válni. Ehhez képest az elmúlt években megerősödött, szervezetté és biztonságossá vált takarékszövetkezeti integráció együttes mérlegfőösszege a 2014-es 1800 milliárd forintról mostanra mintegy 2400 milliárd forintra nőtt, ezzel a takarékszövetkezeti integráció a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé vált" - írják.
A Takarékbank álláspontja szerint a szektort
sikerült megtisztítani az OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől,
a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól".
Úgy vélték, hogy a kiépült garanciaközösségnek köszönhetően a takarékok ügyfelei kettős biztonságban tudhatják betéteiket.
„Demján Sándor állításaival szemben a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget. A szövetkezeti hitelintézeti integráció adózás előtti eredménye (nyeresége) 2015-ben valójában meghaladta a 3 milliárd forintot" – teszik hozzá.
A Takarékbank szerint az sem igaz, hogy tizenhatszorosára növelték a nyereségüket
(állításuk szerint 2014-ben 2 milliárdos, míg 2015-ben 3,2 milliárdos adózott eredményt értek el), és azt is cáfolták, hogy az FHB tavalyi eredménye hatással volt a szektor tavalyi eredményeire.
Az FHB-csoport 2015. évi eredményadatai a számviteli törvény szabályai alapján nem kerültek be az integráció konszolidált eredményadatai közé,
mivel a csoport tavaly szeptember végén csatlakozott az integrációhoz" - írják.
A közlemény szerint „rosszindulatúak, és minden szakmai alapot nélkülöznek" a szektor mérlegfőösszegének csökkenésével kapcsolatos állítások.
Állításuk szerint ugyanis a takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege nőtt, annak ellenére, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a takarékszövetkezeti ügyfelek az elmúlt évben mintegy 76 milliárd forintnyi betétüket helyezték át értékpapírokba.
"Ezek az ügyfelek minden állítással ellentétben továbbra is a takarékok ügyfelei maradtak, és forrásaikat – nem betétként, hanem ügyfélpapírként - továbbra is takarékok kezelik" - írja a Takarékbank Zrt., amely jó hírnevének védelme érdekében jogi lépésekre is készül.