Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A javaslat több, az adóelkerülés megakadályozását célzó módosítást vezet be a társasági adó törvénybe. "Ha egy jogügylet célja kizárólag adóelőny elérése, a kapcsolódó adóelőny nem érvényesíthető, illetve az ügylet kapcsán elszámolt költségek nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak" – mondta Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
A javaslat továbbá szigorítaná a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételeit. Miszerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok szükségesek, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.
A javaslat szigorítja a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakhoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel feltételeit is. Az adóalap csökkentésének feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy a társasági adó – vagy az annak megfelelő adó – meghatározásánál figyelembe veszi, vagy vette az egymás között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét.
Jelenleg az adózóknak utólag, az áfa-bevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk a kibocsátott, illetve befogadott számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az egymillió forintot.
A tervezet alapján az áfa alanya 2017. január 1-től valós időben adatszolgáltatást teljesíthet,
míg 2017. július 1-jétől köteles adatot szolgáltatni a NAV részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a százezer forintot eléri vagy meghaladja. A számlázási funkcióval rendelkező program működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz útján felügyelheti, amely megvalósulhat közvetlen adatlekéréssel is.
A Tervezet értelmében bejelentési kötelezettség alá esik az olyan áruszállítás is, amelynél maga a jármű nem lenne útdíjköteles, az össztömege azonban az áruval történő felpakolás következtében már meghaladja a 3,5 tonnát.
A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől a hatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni.
Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az ellenőrzött magánszemély terhére kétszázezer és ötszázezer forint közötti, magánszemélynek nem minősülő ellenőrzött terhére ötszázezer és egymillió forint mulasztási bírság szabható ki. Ezen bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig a fuvarozás eszközét az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, egyes kivételektől eltekintve az állami adó- és vámhatóság visszatarthatja.
„Ugyanígy szankcionálható az a külföldi fuvarozó is, aki az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza" –figyelmeztetett Veszprémi István.
Amennyiben a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
A munkaerő mobilitásának ösztönzése érdekében is több jelentős változást tartalmaz a tervezet.
A saját gépkocsival történő munkába járás esetén adómentesen biztosítható kilométerenkénti térítés összege 9-ről 15 forintra emelkedik.
A távmunka keretei között foglalkoztatott munkavállalók esetében is biztosítható munkába járás címén térítés a munkáltató székhelye, telephelye, valamint a munkavégzés helye közötti oda- és visszaútra, ha ezek eltérő településen fekszenek, vagy, ha az utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe.
A munkásszállás fogalmának módosítása, illetve a mobilitási célú lakhatási támogatás (a mobilitás időtartamától függően havonta a minimálbér 15-40 százalékáig) bevezetése pedig bővíti az adómentesen adható juttatások körét.
