Az ÖPOSZ konzultációt kezdeményez a kormánnyal és javasolja, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírásának mértéke 2017- től a jelenleginél magasabb limit mellett legalább 10 százalékponttal emelkedjen.
Az ÖPOSZ fontosnak tartja, hogy a munkáltatóknak tovább is legyen lehetőségük dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításainak kedvezményes támogatására.
A több mint ezermilliárd forintos vagyont kezelő, körülbelül
kétmillió pénztártagot
tömörítő önkéntes kasszákat képviselő szervezet abban bízik, hogy javaslataik meghallgatásra találnak, és az előtakarékosság továbbra is kiemelten támogatott cél marad.
2017-től már csak magasabb (49,98 százalékos) adóteher mellett lesznek nyújthatóak az öngondoskodást segítő, pénztári szolgáltatások alapjait képező munkáltatói befizetések.
A pénztártagok egyértelműen elutasítják az öngondoskodás munkáltatói terheinek emelését, így mi is ezt tesszük”
– jelentette ki Dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke.
Pozitívum, hogy az új adócsomagban bár a munkáltatói adóteher emelkedik, de a korábbi pénztári támogatási limiteket jövőre nem kell figyelembe vennie a cégeknek, így bizonyos mértékben nagyobb mozgásteret kaptak a munkáltatók – mondta az elnök.
10 tény a pénztárakról
1. A pénztárak az MNB hivatalos tájékoztatása alapján is az egyik legalacsonyabb költségszinttel működő megtakarítási formát jelentik (0,78% átlagos költségszint) ma a megtakarítási piacon, így az ügyfelek számára rendkívül kedvező megoldást jelentenek.
2. A két évtizedes múltra visszatekintő, saját tagjaik tulajdonában álló önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak összesen több mint kétmillió tagja van.
3. A kasszák több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek
4. A pénztárakba történő befizetések nagysága meghaladja az évi 150 milliárd forintot.
5. Az önkéntes pénztárak működése egyszerű, érthető, emellett rugalmas és olcsó.
6. A pénztári rendszeren belül az önkéntes nyugdíjpénztárakban több, mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van.
7. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a megtakarítás során több portfólió közül választhatnak, így egyéni élethelyzetüknek, koruknak, céljaiknak megfelelő kockázatviselési lehetőségek között dönthetnek egyszerűen, komoly szakértelem nélkül is.
8. A pénztárak rendre remekül teljesítenek, magas hozamokat biztosítanak alacsony költség mellett.
9. Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymillió főt, ám a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió embert napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik.
10. A magyar egészségügyi rendszer finanszírozása 35 % feletti arányban magánforrásokra támaszkodik, ez Európában kiugróan magas arány. Az egyetlen jelenleg értelmezhető méretű, egészségügyi öngondoskodásra alkalmas intézményi finanszírozó az egészségpénztár.
A cafeteria-változás jövőre olyan rendkívüli fontosságú elemeket terhel magasabb adóval a munkáltatói gondoskodás köréből, mint az egészség és a nyugdíjcél. Miközben a tagok a megtakarításaik első három legfontosabb céljaként éppen ezekre, nyugdíjra, egészségre, valamint a gyerekek jövőjére történő befizetéseket jelölték meg – mondta Kravalik Gábor.
A cafeteria-rendszerben a következő évtől prioritást élvező
nyaralási költségek az utolsó helyek egyikén végzett
az ÖPOSZ felmérésében.
A 2017-től életbe lépő béren kívüli juttatásból 100 ezer forintot készpénzben adómentesen adhat a munkáltató,
a többit Szép-kártyára utalhatja.
Az ÖPOSZ felméréséből kiderül, hogy a munkáltatók szerepe az öngondoskodás terén jelentős: a önkéntes pénztárak tagjainak közel 30 százaléka kizárólag munkáltatói támogatás mellett gondoskodik jövőjéről mind nyugdíj, mind egészségpénztárakban.
Minden harmadik munkavállaló tervezi, hogy részben kipótolja majd a cafeteria-rendszeren keresztül eddig érkező korábbi munkáltatói támogatást, de csak
minden nyolcadik válaszadó mondta, hogy a teljes munkáltatói összeget befizetné egyéni számlájára,
ha arra az új szabályozás miatt már nem számíthatna.
A munkáltatói adóteher növekedése így százezreket érinthet hátrányosan - közölte az ÖPOSZ. Az ÖPOSZ szerint az egyéni öngondoskodás folyamatos motiválásával, valamint az egészségügyi kiadások és nyugdíj-előtakarékosság munkáltatói támogatásának a cafeteria-rendszeren kívüli ösztönzése révén több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.