Beperli a Zsolnay a Magyar Fejlesztési Bankot

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét - közölte a társaság. A manufaktúra ezt Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) Pécs polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű nyílt levelében tudatta, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá. A zrt. hétfői mérlegelfogadó közgyűlésén derült ki, hogy az MFB május 18-án felmondta a cég tavaly augusztusban lejárt hitelét. Ha az adós 15 napon belül nem rendezi tartozását, a pénzintézet kezdeményezi a felszámolást.

A PécsiÚjság.hu hírportál csütörtökön meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a porcelánmanufaktúra nem fizette ki felmondott hitelének teljes összegét, és mivel a határidő lejárt, ezért megkezdődhet a cég felszámolása.

Alapítottak egy új kft.-t

A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy a pécsi közgyűlés Ledina Kerámia Kft. néven céget hozott létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. A céget hivatalos közlés szerint azért alapították,

hogy fellépjenek a Zsolnay többségi tulajdonosának trükközése ellen

- fogalmaz a lap, felidézve, hogy a 74,5 százalékos részesedéssel rendelkező szír Bachar Najari "vitatható értékű tőkeemelést hajtott végre", felesége cégének adta át a Zsolnay-védjegy külföldi használati jogát. Eközben pedig a cég adósága 900 millió forintra nőtt, dolgozói létszáma 220-ról 150-re csökkent.

Minden darab egyedi a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Treitz Ferenc cégvezető a pécsi polgármesternek címzett nyílt levelében egyebek mellett a kisebbségi tulajdonos önkormányzatnak a Zsolnayt érintő korábbi lépéseire kért magyarázatot, valamint ezekkel kapcsolatos szándékait firtatta. A Ledina Kerámia Kft. alapításával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy

gyár felszámolásának elindításában nem kis szerepe van a kisebbségi tulajdonosnak",

a Páva Zsolt vezette önkormányzatnak.

Hozzátette: a cégvezetés tudomására jutott, hogy a város szeretné a most megalakított társaságban tudni a Zsolnay-védjegyet, amelyről kijelentette, "az a porcelánmanufaktúra jogos tulajdona".

Szabó Iván ügyvéd, a 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező

pécsi önkormányzat jogi képviselője "nagyon valószínűnek" nevezte

a porcelánmanufaktúra felszámolásának elindulását.

A Zsolnay célba veszi az orosz piacot Forrás: Zsolnay

"Amennyiben elindul a felszámolási eljárás vagy új tulajdonosa lesz a gyárnak, azon leszünk, hogy a Ledina Kerámia Kft. üzemeltesse majd a Zsolnayt" - fogalmazott Szabó Iván. Hozzátette, hogy az új cég átveszi a manufaktúra dolgozóit, és gondoskodni fog arról, hogy

az alkalmazottak megkapják fizetésüket.

Szabó Iván kiemelte: a Zsolnay-védjegy megmentésén a manufaktúra kisrészvényeseivel összefogva fog gondoskodni a város.

Cégtörténet

• A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2006 elején térítésmentesen, de másfél milliárd forintos hitelállománnyal együtt került az akkori állami vagyonkezelő, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től a pécsi önkormányzathoz. A vállalat 99,84 százalékban volt a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. tulajdona.
• A manufaktúra az ezt követő években többször is veszteséges volt, működését az ellehetetlenülés veszélyeztette. A város 2008-ban előbb 717 millió, később pedig 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amikor a Pécs Holding Zrt.-be apportálta a cég részvényeit, és 860 millió forintért mintegy 31 ezer négyzetméteres területet megvásárolt a vállalattól, mivel a 2010. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik kulcsberuházása, a Zsolnay Kulturális Negyed a gyártelepen valósult meg.
• A cég jegyzett tőkéje 2008 végén 1,1 milliárd forint volt, az évi árbevétele 1 milliárd 54 millió, üzemi eredménye 10 millió forint volt.
• Pécs 2009 tavaszán már megpróbálta eladni a Zsolnay kisebbségi tulajdonrészét és menedzsmentjogait. Az értékesítésre kiírt pályázatra a Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó Pécsi Direkt Kft. és a máltai Teclima Kft. jelentkezett, de mindkettő visszalépett.
• 2010-ben a Jászai Gellért által alapított Manufaktúra-Befektető Kft. (M-B) lett a Zsolnay kisebbségi tulajdonosa. A cég a Pécs Holdingtól a 49 százalékos részvénycsomag mellé két szavazatelsőbbségi részvényt is megvásárolt.
• A Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. 2011 májusában megvásárolta a M-B-t és ezzel közvetve annak kisebbségi részesedését a porcelánmanufaktúrában. A cég miután saját forrásból 400 millió forintot fordított a Zsolnay megmentésére, 2012 nyarán jelképes összegért, 1 forintért ajánlotta fel a gyárban szerzett részesedését Pécsnek.
• Az ajánlatot elfogadó város újabb befektetői pályázatot írt ki, amelynek nyertese 2013 februárjában a jelenleg is tulajdonos Bachar Najari, svájci-magyar üzletember lett, aki a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészét szerezte meg 180 millió forintért. A Magyarországon luxusórák kereskedelmével foglalkozó üzletember vállalta, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. Mivel ezt határidőre nem hajtotta végre, és kötelezettségét egy ingatlan apportálásával kívánta teljesíteni, ezért 2014 elején a cég visszavásárlására és állami kézbe adására tett javaslatot a pécsi MSZP.
• Az időközben megtörtént 300 milliós ingatlanapport miatt a társaság kisrészvényesei 2014-ben csalás gyanújával feljelentést tettek, mert azt feltételezték, hogy szóban forgó ingatlan csak a töredékét érte az összegnek. A rendőrség - feljelentéskiegészítés elrendelését követően - nem indított nyomozást az ügyben.
• A kormány 2016 februárjában stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján. A lépésen a cég fő tulajdonosi köre megdöbbent, mondván ehhez nem áll fenn jogalap. Áprilisban a Zsolnay többségi tulajdonosa azt közölte, hogy álláspontja szerint ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt. A pécsi önkormányzat erre reagálva jelezte, szándékuk, hogy a város emblematikus vállalata a jövőben is biztonságban legyen.
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói 2016. április 26-án megszállták a Zsolnay pécsi székhelyét, és büntetőeljárást indítottak költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A pécsi önkormányzat a fejleményre úgy reagált: "volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének". Cséplő Petra, a porcelánmanufaktúra igazgatóságának elnöke a vizsgálatot megfélemlítési kísérletként értékelte.
• Az adóhatósági vizsgálat után, április 29-én tartott közgyűlésen a cég többségi tulajdonosa kezdeményezte a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat képviselőinek kizárását a Zsolnay tulajdonosi köréből.
• A Zsolnay május 30-án tartott mérlegelfogadó közgyűlésén kiderült: a vállalat 2014-hez képest duplaakkora, 54 millió forintos veszteséggel zárta tavalyi évét. A közgyűlésen az is szóba került, hogy a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a manufaktúra tavaly augusztusban lejárt, 413 millió forintos hitelét. Ha az adós 15 napon belül nem rendezi tartozását, a pénzintézet kezdeményezi a felszámolást.
• Az ügy legújabb fejleménye, hogy a pécsi közgyűlés Ledina Kerámia Kft. néven céget hozott létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését.
• A cég adóssága mára 900 millió forintra nőtt, dolgozói létszáma 150-re csökkent. A porcelánmanufaktúrában Bachar Najari több mint 80 százalékos tulajdonos, a Pécs Holding Zrt.-nek 19 százalékos részesedése van, kevesebb mint egyszázaléknyi részvényen pedig kisrészvényesek osztoznak.

A magyar ipar történetének kiemelkedő, külföldön is ismert és elismert szereplője, a pécsi Zsolnay porcelángyár, egy igazi hungarikum.

Fénykorát a századfordulón élte,

amikor a Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiája, dísztárgyai és porcelánkészletei díjakat nyertek a világkiállításokon.