Évente 30-40 ezer új ingatlan tudná életben tartani építőipart. Ehelyett 2015-ben csak 8 ezer új lakást vettek használatba Magyarországon.
Az építőipari termelés csökkenése részben annak tudható be, hogy az uniós forrásból végzett munkák tavaly év végén befejeződtek. Áprilisban is az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el legjobban az előző év azonos időszakához képest.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 2,9 százalékkal emelkedett, az
egyéb építményeké viszont 64,7 százalékkal visszaesett.
A speciális szaképítés ágazat termelési volumene 9 százalékkal csökkent.
A KSH adatai szerint 24,4 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 15,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 30,6 százalékkal csökkent.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene továbbra is elmaradt az egy évvel korábbitól, április végén 17,4 százalékkal. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 57,2 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 38,3 százalékkal kisebb volt. Az épületeken belül elsősorban ipari épületek építésére kötöttek nagyobb szerződéseket - közölte a KSH. Az építőipar az év első négy hónapjában 28,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Elemzők szerint az rossz építőipari adat várható volt. A lakáspiacban lévő lendület azonban némi reményt adhat a növekedésre.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint
a szakmát nem érte váratlanul az építőipar első négyhavi teljesítménye,
mert folyamatosan csökken az építőipar rendelésállománya múlt év közepétől, ami előre vetítette, hogy 2016 nehezen indul az ágazatban, különösen igaz ez a közbeszerzéseken munkához jutott cégekre.
Hozzátette: az uniós források az első fél évben nem jelennek meg a beruházási, építési piacon, és fontosnak nevezte, hogy a kormány a megrendelések utóbbi időben tapasztalható hullámzását enyhíteni próbálja, nagy értékű állami és önkormányzati megrendeléseket kezdeményez, és mellé forrásokat is tesz.
A szakmai érdekképviselet vezetője szerint az első négyhavi adatokból arra lehet következtetni, hogy az építőipari 2016-ban nem tudja megismételni az elmúlt két évben - 2014-ben és 2015-ben - tapasztalt éves szintű mintegy 2100 milliárd forint nagyságrendű teljesítményét, és arra számítanak, hogy
az ágazat a 2017-es évet már az elmúlt két évben megszokott rendelésállománnyal tudja indítani,
az uniós források felhasználhatósága és az új lakóingatlanokhoz kapcsolódó kedvezmények jóvoltából.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerinte a lakáspiac adhat reményt az építőiparnak, a lakásépítéseket magában foglaló épületépítési alágazat rendelésállománya ugyanis április végén 57,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve.
Az ágazat egésze szempontjából viszont kedvezőtlen, hogy a másik alágazatban, az egyéb építmények esetében a szerződésállomány 38,3 százalékkal alacsonyabb volt, mintegy évvel korábban.
A szakember úgy látja, hogy
az új építésű lakások piacára ráfér a növekedés,
a múlt évben kevesebb, mint 8 ezer új lakást vettek használatba, ez pedig bőven elmarad az egészséges ingatlanpiachoz szükséges 30-40 ezres darabszámtól.
Az új lakások piacán várható élénkülésre utal az is, hogy
az idei első negyedévben 4756 új lakás építésére adtak ki engedélyt,
ez pedig kétszerese a múlt év azonos időszakában kiadott engedélyeknek - írja elemzésében Balogh László.
Balogh László szerint az épületépítésekre vonatkozó rendelésállomány pozitív alakulása nem jelenik meg azonnal az ágazat teljesítményében. Csak pár hónap csúszással lesz látható. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az ágazat a beinduló épület- és lakásépítések miatt javuló teljesítményt nyújt majd a következő hónapokban. Az építőipar motorja az épületépítések, ezen belül is a lakásépítések lesznek, elsősorban az új lakások iránti kereslet miatt.