A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál kell igényelni a 16T34-es nyomtatványon.
A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, ugyanis az adóhátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó béréből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie.
A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallás tervezetéhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, az alkalmi munka és idénymunka esetében viszont ez nem kötelező. A munkakeresésben és munkavállalásban segítséget nyújtanak a diákszövetkezetek, de bárki önállóan is feltérképezheti a lehetőségeket.
Egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a diákok, az alacsony adók miatt sok cégnek jobban megéri diákokat alkalmazni, mint felnőtt munkásokat, akikkel ráadásul sok HR-es munkát is megspórolnak. A diákmunka-szervezők szerint az országban tapasztalható munkaerőhiány miatt is könnyebben kapnak munkát a diákok.
Szeptember elsejétől nem a Munka törvénykönyvét, hanem a szövetkezeti törvényt kell majd alkalmazni a diákok tevékenységére. Az új szabályozás a legfontosabb munkajogi jellegű garanciák megtartása mellett fizetett szabadságot is biztosít majd a diákoknak.