Ilyen még nem történt a magyar gazdaságban

Kiváló lehetőséget jelent az országnak, hogy egyszerre valósul meg a stabil növekedés és pénzügyi egyensúly - mondta Palotai Dániel. Az  MNB ügyvezető igazgatója szerint 2010-ben egy fiskális, míg 2013-tól egy monetáris fordulat volt az országban. Virág Barnabás, az MNB monetáris politikájáért felelős igazgatója szerint csak a versenyképesség javításával növelhető a gazdasági felzárkózás. 

A versenyképesség érdekében továbbra is szükséges a munkaerőpiac bővítése, amit a munkát terhelő adók csökkentésével lehet elérni – mondta Palotai Dániel. A munkavállalói járulékok csökkentése. A munkahelyvédelmi akcióterv felső korlátját növelni kellene, hogy az alacsony képzettségűek nagyobb számban kerüljenek a munkaerőpiacra.

Segíthet a pénzforgalmi adó?

Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon való maradásra kellene ösztönözni a nyugdíj előtt állókat is. Ennek eszköze az lehetne, hogy

a nyugdíjrendszerben kellene jutalmazni a tovább dolgozókat –

mondta Palotai Dániel. A közmunkaprogramok keretében dolgozók esélyeit javítani kellene arra, hogy a magánszektorban tudjanak elhelyezkedni. Mindezt képzéssel lehet csak elérni.

Palotai Dániel szerint a kis-és középvállalkozói szektor esetében sikerült az adóelkerülés területén jelentős javulást elérni, de vannak még tartalékok a rendszerben. Az MNB oldaláról az elektronikus fizetési módokat részesítik előnyben. Az MNB szerin t érdemes lenne elgondolkozni a pénzforgalmi adó bevezetésén, ami azt jelenti, hogy csak a kivett osztalék után kell adózni. Ez egyébként Észtországban már működik – mondta Palotai.

Egészségügyi prevenció kell

Az MNB ügyvezető igazgatója úgy látja, tovább kell növelni a kutatás-fejlesztési támogatások nagyságát, valamint újabb adókedvezményeket kellene biztosítani a kutatók számára. Az Európai unióbna csupán Franciaországban és Luxemburgban magasabb az alkalmazottak aránya, mint Magyarországon. Megoldás lehetne a helyzetre

a bértábla átalakítása,

de a háttérintézmények átalakítása is a bürokrácia csökkentésének eszköze - mondta Palotai Dániel.

A versenyképességet tovább javítaná, ha az építési engedélyek kiadásának, valamint a közművek bekötési idejének a hosszát jelentősen lehet csökkenteni - mondta a szakember. Mindezzel párhuzamosan a humántőkét is fejleszteni kell Magyarországon, aminek az egyik kiemelt terepe lehet a prevenció segítése. A szakértő szerint a versenyképesség fejlesztéséhez elengedhetetlen a nyelvtudás javítása a középfokú oktatásban.

Palotai Dániel üdvözlendőnek nevezte az állami intézményrendszer reformját és az életpályamodellek bevezetését, a közoktatás reformját, a gazdaság fehérítését.

Lassúság

Nagyon nehéz kitörni a közepesen fejlett országstátuszból, mivel az csak a versenyképességet javító programokkal sikerülhet – mondta Virág Barnabás. Az MNB monetáris politikájáért felelős ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt 25 évben Magyarországon volt a leglassabb a felzárkózási ütem az uniós átlaghoz képest, és csak hat olyan év volt, amikor a felzárkózással párhuzamosan csökkent az államadósság mértéke.

Innováció

A válság előtt folyamatosan romlott a magyar gazdaság teljesítménye, miközben a finanszírozási helyzet fenntarthatatlan volt. A válság alatt

sikerült helyreállítani az egyensúlyt

, majd ezt követően volt egy növekedési fordulat is. Virág szerint a jövő útja, hogy egy versenyképességi fordulat is történjen, ami az alapja lehet a sikeres felzárkózásnak.

Virág Barnabás Fotó: Polyák Attila - Origo

A sikeres felzárkózás egyik alapja a magas beruházási ráta, de ezeknek a beruházásoknak az innovációs területen kell megtörténnie – mondta a szakember. A sikeresség másik feltétele, hogy magas belső megtakarítási ráta legyen, alacsony infláció és költségvetési hiány, csökkenő adósság és stabil árfolyam. Azonban egységes recept nincsen – mondta Virág Barnabás.

Gyorsabban kell nőni

A potenciális növekedésünk érdemben javult 2010 óta, így 1-1,5 százalékos felzárkózási rátát tudunk jelenleg felmutatni. Mindezt

legalább 2,5 százalékra kellene emelni –

mondta az ügyvezető igazgató. Továbbra is jelentős tartalékok vannak a munkaerőpiacon, így az alacsony képzettek és az 50 éven felüliek körében. Virág Barnabás szerint a versenyképességet gyengíti a hazai kis-és középvállalkozások alacsony termelékenysége.

A hatékonyság által fűtött növekedéshez áll közelebb Magyarország, de az innováció által vezérelt bővülésre kell majd áttérni – mondta Virág Barnabás. Ennek az alapja az oktatás fejlesztése kell, hogy legyen, így a komplex problémák megoldása és a kreativitás erősítése elengedhetetlen.

Tág fogalom

Palotai Dániel a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Versenyképességi és Növekedési Fórumán arról beszélt, hogy a versenyképesség igen tágan értelmezhető fogalom, de a jövőnket alapvetően formálja. Egy olyan gazdaságtörténeti momentumnak lehetünk tanúi Magyarországon, amikor

a pénzügyi egyensúly együtt jár a stabil növekedéssel.

Mindez megteremti a lehetőséget a további strukturális reformoknak – mondta a vezető közgazdász.

Palotai Dániel Fotó: Polyák Attila - Origo

2010-et követően egy fiskális, majd 2013-tól egy monetáris politikai fordulat volt. Az MNB célja a pénzügyi és árstabilitás fenntartása, valamint a kormány növekedésösztönző politikájának a támogatása – mondta Palotai Dániel. A szakember kiemelte a devizahitelek forintosítását és a növekedési hitelprogram bevezetését, ami segítette a kormány gazdaságpolitikáját.

Ők is előadtak

A fórumon

• Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza, ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke,
• Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, a Szakosztály elnökségi tagja,
• Nika Gilauri, Grúzia volt miniszterelnöke,
• Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára, valamint
• Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet alapítója és stratégiai igazgatója

osztotta meg nézeteit a versenyképességről, a fenntartható növekedésről, ezek lehetőségeiről és peremterületeiről Magyarországon. A konferencia résztvevőit Hegedüs Éva, az MKT főtitkára, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte.

Kulcskérdés

Az MKT Versenyképességi Szakosztálya 2016-ban kezdte meg működését jegybanki munkatársak kezdeményezésére, egyebek közt azzal a céllal, hogy szellemi műhelyként járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedésről és a versenyképességről szóló közös gondolkodáshoz. A versenyképesség erősítése, a gazdasági felzárkózást lehetővé tevő fenntartható növekedés biztosítása kulcskérdés Magyarország sikerességének szempontjából, így az MNB lehetőségeihez mérten minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárulhat a jelzett célok eléréshez.

A versenyképességről szóló közös gondolkodást az MNB több csatornán keresztül is támogatja, szakkönyvsorozatában idén jelent meg a Versenyképesség és növekedés című kötet, a soron következő fórum pedig egy újabb lépést jelent a megkezdett úton. A tárgyalt esemény egyúttal az MKT Versenyképességi Szakosztályának első hivatalos rendezvényeként is funkcionál.