Meditáljon a munkahelyén

Belégzés: engedd, kilégzés: el

Az elmét kiüresíteni még üres szobában sem könnyű, főleg annak, aki kezdő a témában. De gyakorlással és néhány egyszerű gyakorlattal lehetséges.

Kezdjük a koncentrációval, tanácsolja netes oldalak tömkelege, tartsuk távol ezzel az alapmódszerrel a nemkívánatos gondolatokat. Képzeljük azt, hogy gyermeki lényünk egy virágos kertben áll, órákon át önfeledten játszadozik, örömét leli a pompás színekben és könnyed illatokban.

Mit se zavarjon a környező gépek robaja, a kassza csilingelése,

az irodai jövés-menés, a hallójáratainkba beszüremlő tíz-húszféle beszélgetés és a soha el nem hallgató telefonpittyegés – ezt ugyan tudomásunk szerint egyik sem teszi hozzá, de hát mi mást érthetnénk azon, hogy munka közben is megy a meditáció, mint az ágyba reggeli, csak gyakorlás kérdése.

Pedig, írja az Entrepreneur, különösen vezetői székben ülve nem csak hasznos, de egyenesen a munka érdekében fontos eltalálni a külön bejáratú szigetünkre.

Csak az összpontosításon múlik Forrás: Dreamstime

Be, ki

Aki ismer meditációs tanárt, coachot, ebben is specializáló jógaoktatót, keresse meg a segítségével a neki való technikát. De vannak elemi – persze faékegyszerűségű – technikák, amelyek ilyen szakértők nélkül is bejönnek. Bármit mantrává lehet tenni, ehhez a légzés a kulcs. Azt, ami megnyugtat, azt, amit szeretünk, azt, amire nagyon vágyunk. Általában az egyik leghatékonyabb mantra az „engedd el” kifejezés. Belégzésre mondja magában az első, kilégzésre a második szót.

Amikor épp elkalandoznának a gondolatai, mondjuk a következő mítingre vagy az inboxához, csak térjen vissza a légzése ritmusához, a légzés tudatos megfigyeléséhez, a légzéshez társított képhez. Be, ki.

Belégzés: engedd, kilégzés: el Forrás: AFP

Minden helyszín alkalmas

Akkor megint: meditációra természetesen nincs alkalmasabb a csendes, nyugodt saját térnél. De senki nem mondja, hogy aki ilyet nem talál, annak le kell mondania a lehetőségről. Sajnos az angol mindfulness szót csak körülírással lehet lefordítani. Arról van szó, hogy

az ember zavartalanul, kimozdíthatatlanul a jelenben cövekel le.

Ha lila tengeralattjárók potyognak a fizetős felhőből, akkor sem veszíti el a középpont érzését. Aki mindful, az tehát mindful a metrón, a kávézóban, a piacon, és persze a munkahelyén is. A zaj árad és támad, nagyon agresszív tényező. De ahelyett, hogy ellenállnánk – ami csak indulatossá teszi az embert –, fogadjuk be, hagyjuk, hogy átfolyjon rajtunk. Ha egyetlen fogalomra szögezzük a figyelmünket, csak még tudatosabbá tesz a külső káosz.

Ez egy gomb

Az agynak nevezett számítógépünkön. A neve reset. Újraindít, felfrissít. Amikor tehát legközelebb lerántott sisakrostéllyal támadnánk a következő szorongásrohamra, inkább kapjuk elő a belső csendkapszulát és meditáljunk. Észrevétlen, szerényen, összpontosítva. Állítólag jobb a kávénál. Minél gyakrabban meditál valaki, és minél nehezebb körülmények között, annál élesebb pengévé, annál pontosabb revolverré válik a kezében. Így lesz belőle igazi varázsfegyver. Amelyik sosem pusztít el senkit.