Az euróövezet pénzügyminiszterei nem fognak megbeszélést folytatni Nagy-Britannia esetleges kilépésének következményeiről, mivel abban bíznak, hogy a britek az uniós maradás mellett voksolnak - nyilatkozta újságíróknak Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület elnöke, az eurócsoport luxembourgi tanácskozását megelőzően június 16-án, csütörtökön.
Az ülésre érkezve kijelentette: a tanácskozáson szóba sem kerül Nagy-Britannia kilépése, mivel arra számítanak, hogy a britek "bölcs döntést" hoznak. Az uniós tagságról való brit szavazást követően,
június 24-én esedékes ülésükön tekintik majd át a lehetséges forgatókönyveket a szavazás kimenetelének függvényében
- tette hozzá.
A britek június 23-án szavaznak országuk uniós tagságáról, és a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a kilépést pártolók vannak többségben.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a brexit - vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból - hatásairól elvégzett modellszámításaik alapján azzal számolnak, hogy ha a június 23-i népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics pénteken ismertetett helyzetértékelése szerint
a brexit jóval kisebb negatív hatást gyakorolna a felzárkózó gazdaságokra, mint amilyentől sokan tartanak,
egyéb okok mellett azért, mert Nagy-Britannia viszonylag kis exportpiac a feltörekvő régió számára.
Kimutatásuk szerint a brit importtól a közép- és kelet-európai EU-térségben a szlovák gazdaság függ a legnagyobb mértékben: Szlovákia teljes exportjának csaknem 4 százaléka irányul a brit piacra. Magyarország esetében az arány nem éri el a 3 százalékot.