A világgazdaság állapotát és a kamatszinteket hosszú távon nem a britek EU-ból való kilépése vagy az idei amerikai választás eredménye határozza meg – mondja Steven Major, az HSBC vezető kutatója.
A valódi problémát ugyanis sokkal inkább az jelenti, hogy az alacsony és negatív kamatok még sokáig velünk maradnak
– idézi a Bloomberg Major szavait.
Miközben a brexitszavazás felforgatta a piacokat, és jelentősen megnövelte a keresletet a menedékeszközök iránt, az elemző úgy látja, a 100 ezer milliárdos kötvénypiac sokkal mélyebb rendszerszintű problémákat tükröz a világ egészére nézve. Ilyen válságos tényező a demográfia, az adósságok gyors növekedése világszerte, valamint a növekvő vagyoni különbség gazdagok és szegények között.
Az alacsony kamatszintek természetes következményei annak, hogy a kormányok túl sok hitelt vettek föl a pénzügyi válságot követően. Noha ez megadta a szükséges gazdasági löketet, az adósságterhek eközben csökkentették az államok vásárlóerejét, amely támogathatta volna a növekedést a következő étvizedben. Az OECD pedig éppen ebben a hónapban figyelmeztetett arra, hogy
a világgazdaság egy önmagát erősítő alacsony növekedési csapdába csúszik bele.
Mindeközben a növekedés felpattanása nélkül is minden azt támasztja alá, hogy a befektetők továbbra is keresni fogják a biztonságos állampapírokat. A globális benchmarknak számító 10 éves amerikai államkötvénytől Major azt várja, hogy a hozama a jelenlegi szinteken marad, és 1,5 százalékon fejezi be az évet. Ez egyébként alatta van a Bloomberg által megkérdezett elemzők véleményének, amelyek inkább arra utaltak, hogy
a Wall Street szerint a hozamok emelkedésnek indulnak.
A brexitszavazás után a 10 éves amerikai papír hozama majdnem öt éve nem látott esést mutatott, és 1,56 százalékon fejezte be a hetet.
Megközelítette viszont a 2012-ben felállított, 1,38 százalékos rekord mélypontot is.
Közép-európai idő szerint hétfőn délelőtt a hozamszint nagyjából 6 százalékos eséssel az 1,48-as szinten állt.
Mindazonáltal Major nem először lóg ki a sorból, ha előrejelzésekről van szó. Amikor például 2014-ben mindenki arra számított, hogy a hozamok végre emelkedésnek indulnak, ahogy az erősödő amerikai gazdaság szigorításra ösztönzi a jegybankot, Major ellenállt a közhangulatnak. Azt mondta ugyanis, hogy a kereslet továbbra is megmarad az állampapírok iránt, a hozamok pedig 2,1 százalékig csökkennek. Abban az évben 0,86 százalékpontos zsugorodással 2,17 százalékig csökkentek is a hozamok.
Ráadásul Major visszautasítja, hogy a stratégiája egyszerűen abból állna, hogy közli, a többségnek nincs igaza. Meglátása szerint ugyanis
a strukturális problémák felülmúlják a ciklikus ingadozásokat.
A brit népszavazás eredménye pedig csak megerősítetheti a hitét a kitartóan alacsony hozamokban. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke ugyanis bár jelezte, hogy a központi bank döntése elsősorban az amerikai adatok függvénye, azt is hozzátette, a lassú kínai növekedés és a brit népszavazás szintén visszatartó erővel bír, ha a jövőbeni szigorításról van szó.
Eközben a piaci szereplők a brexitnépszavazás után már úgy látták, hogy
mindössze 15 százalék az esélye, hogy a Fed idén kamatot emeljen,
ami jelentős csökkenés a referendumot megelőző 50 százalékhoz képest. Nem mellékesen pedig az iShares 20+ Year Treasury Bond tőzsdén kereskedett alap határidős szerződései arra utalnak, hogy a kereskedők a kötvények 2014 óta nem látott raliját várják a következő hónapban, de három hónapos távlatban is erősödésre számítanak.
A fundamentumok tekintetében a közgazdászok azt várják, hogy az amerikai gazdaság mindössze 1,9 százalékkal bővül ebben az évben, ami még így is erősebb, mint a fejlett gazdaságok többségében. A volatilis élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított amerikai infláció az elmúlt hat hónapban meghaladta a 2 százalékot. A globális hozamok emellett már így is történelmi mélypontokon állnak, és
közel 9 ezer milliárd dollárnyi papír csúszott negatív tartományba.
Függetlenül attól, hogy mit mondanak ma az előrejelzők, Major úgy látja, az amerikai recesszió valószínűsége a következő két évben lefelé nyomja majd a konszenzusos prognózist. Amennyiben pedig az USA mégis elkerülné ezt a sorsot, a gazdaság akkor is gyengülhet olyan mértékben, hogy recessziónak érezzék a helyzetet azok, akik kimaradtak a talpra állásból. Ez pedig feltehetően visszatartja a Fedet attól, hogy tovább emelje a kamatokat.