Ahogy közvélemény-kutatási adatok szerint a maradást támogatók tábora új lendületet kapott, a piaci szereplők újra átgondolták a lehetséges stratégiákat. A Bloomberg pedig összefoglalta a lehetséges eredményeket.
Ha a britek kilépnek, az európai részvények egyébként is rossz éve még tragikusabb lehet. Miután már 19 egymást követő hónapban vonták ki a tőkét a befektetők a régió részvényalapjaiból, és csak 43 milliárd dollárt ebben az évben, a papírok az értékük mintegy negyedét veszíthetik el közvetlenül a kiválás után – derül ki az Axioma modellezéséből.
A UBS vagyonkezelő osztálya ezzel párhuzamosan úgy számol, hogy
az FTSE 100 index valószínűleg 10 százalékot esne.
Ráadásul a DAX index német vállalatai is rosszul járhatnak, mivel alig kevesebb bevételük származik a szigetországból, mint Kínából. Amikor pedig Kínában az elmúlt időszakban felfordulás volt, az jól érezhető negatív nyomást helyezett a német mutatóra.
Nem mellékesen a devizapiacokkal ellentétben a brit részvénykereskedők csak a közelmúltban kezdték beárazni a brexit kockázatait. Ennek következtében a brit részvények volatilitása 58 százalékkal emelkedett júniusban, és 2011 óta nem látott csúcsokon áll – az eurózónában a volatilitás 55 százalékkal erősödött.
Ha pedig a britek kilépnek,
mindkét volatilitási mutató a hosszú távú átlag fölött maradna,
eltántorítva ezzel a befektetőket, hogy pluszpénzt nyomjanak az európai részvényekbe.
Lenne azonban egy olyan csoport, amelyik pozitív értelemben kiemelkedne az európai részvények sorából, nevezetesen az aranybányákban utazó cégek – az arany tipikusan menedékeszköz a felfordulásban.
Az Unióból való kilépés ezzel együtt növelné az esélyét annak, hogy a jegybankok továbbra is alacsonyan tartják a kamatokat.
Ez pedig feltehetően segíthet a legnagyobb európai társaságok részvényeinek mozgását követő Stoxx Europe 600 Index idei legjobb szereplőinek: Randgold Resources (57 százalék), Fresnillo (73 százalék) és Polymetal International (48 százalék).
A brit kereskedők mindeközben már elkezdtek menedéket keresni a nemzetközi cégekben a hazaiak kárára – különösen a font esésével. Ebből következett, hogy az FTSE 100 index értékeltsége először haladta meg a közepes vállalatokat tömörítő FTSE 250 indexét 2009 óta.
A nagyvállalatok ugyanis valószínűleg kevésbé szenvednének,
mivel a Goldman Sachs adatai szerint bevételeik 80 százaléka Nagy-Britannián kívülről származik, miközben eszközeik 55 százaléka szintén külföldön van.
A brexit nyilvánvalóan a fontot ütné meg a leginkább, és a Bloomberg által megkérdezett elemzők többsége szerint
legalább 30 éves mélypontra taszítaná a szigetország fizetőeszközét.
A devizapiaci hatások azonban ennél szélesebb körben is megjelennének.
Az euró szintén nyomás alá kerülne az euróövezet és Nagy-Britannia viszonyának bizonytalansága miatt. Mindazonáltal a japán jen és a svájci frank feltehetően szárnyalhatnának, mivel ezek szintén tradicionális menedékeszközök a likviditásuk, illetve a mögöttük álló folyó fizetési mérleg többlet miatt.
A legjobban azonban az amerikai dollár teljesíthetne. A japán és a svájci jegybanktól eltérően ugyanis az amerikai központi bank nem idegenkedik annyira devizájának erősödésétől, és nem jelent intervenciós kockázatot.
Ezekkel együtt
a norvég korona az a fejlett piaci deviza, amely a legérzékenyebb volna a brexitre.
Nagy-Britannia ugyanis a skandináv ország második legnagyobb kereskedelmi partnere, a globális kockázatkerülés pedig rányomná a bélyegét a nyersanyagokra, többek között a norvég olajra is.
Szintén
nagy vesztese lehet a kilépésnek a svéd korona.
A gyenge likviditás mellett ugyanis komoly piaci spekuláció indulhat be azzal kapcsolatban, hogy Svédország talán követi a britek példáját.
A biztonságos menedéknek számító eszközök iránti kereslet valószínűleg tartós maradna a kilépésre adott szavazatok győzelmével, ez pedig még mélyebbre nyomná a kiemelt állampapírok hozamait. Főleg úgy, hogy a befektetők már eddig is bevásároltak a magas minősítésű japán, német és amerikai állampapírokból, rekordalacsony hozamokat generálva ezzel. A negatív kötvényhozamok, amelyek egykor szinte elképzelhetetlenek voltak, mára egyre gyakoribbak lettek.
Az ING Groep amszterdami kamatstratégája ebben a környezetben arra számít, hogy a benchmark német állampapír hozama a szavazásig mínusz 0,05 százalékig süllyed, de
a brexit esetén könnyedén eshetne még további 15 bázispontot.
Ezzel szemben viszont az úgynevezett perifériaállamok, mint Olaszország, Spanyolország vagy Portugália kockázatosabb kötvényei iránt csökkenő kereslet mutatkozik. Ezt támasztja alá, hogy a múlt héten az olasz és a német 10 éves papírok közti hozamkülönbség február óta nem látott csúcsra ugrott.
Különösen ki van szolgáltatva emellett a brexitnek Írország adóssága, amely igen erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával. Az ING elemzője szerint ráadásul Írország lehet a brit kilépés egyik nagy vesztese.
A feltörekvő piaci menedzserek egyelőre tartózkodnak attól, hogy alapjaiban változtassák meg a stratégiáikat. A 35 milliárd dollárnyi eszközt kezelő Barings feltörekvő piaci szakértője szerint ugyanis a brexit portfóliókra gyakorolt közvetlen hatása minimális lenne.
Tekintve pedig, hogy a fejlődő gazdaságok kereskedelmi kapcsolatai Nagy-Britanniával főként immateriálisak, a Capital Economics elemzői úgy becsülik, egy 5 százalékos szűkülés a szigetországban 0,1 százalékponttal vágná vissza a növekedést a feltörekvő piacokon.
Nem mellékesen pedig számos fejlődő gazdaság – mint India vagy Brazília – sokkal kevésbé függ a külföldi tőkétől, mint korábban. Továbbá amíg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, illetve más vezető jegybankok alacsonyan tartják a hitelköltségeket, szintén nem kell túlzottan aggódniuk a feltörekvőknek a brexit közvetlen hatásaitól.
A forint viszont bajba kerülhet,
mivel a Citigroup elemzői szerint a lengyel zloty mellett a magyar fizetőeszköz lehet a legérzékenyebb a brexitre a térségünkben – az igen fontos nyugat-európai kötelékeink miatt.
Ha úgy alakul, hogy a britek mégis maradnak az EU-ban, a Morgan Stanley stratégái szerint az FTSE 100 index mintegy 14 százalékot, a Euro Stoxx 50 pedig 16 százalékot ralizhat. Ráadásul a befektetők arra számítanak, hogy az a 2001 óta nem látott mennyiségű készpénzállomány, amely az elmúlt időben felhalmozódott, ebben az esetben elkezdene visszatérni a régió részvényeibe.
Mindazonáltal hatalmas felpattanásra nem kell számítani – mondja Jeffrey Kleintop, a Charles Schwab vezető befektetési stratégája. A piacok ugyanis alapvetően arra számítanak, hogy a britek maradnak az Unióban.
A kötvények tekintetében a maradás valószínűleg nagy pofont jelent majd, mivel ez az opció
felerősítené a kockázati étvágyat.
Éppen ezért a CRT Capital Group kötvénystratégái szerint a 10 éves papírok hozamai 1,75 százalékos magasságokig emelkedhetnek.
Ezzel együtt a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok úgy látják, a font az 1,50-es szintig ugrana a dollárral szemben a jelenlegi 1,47 körüliről. Az euró emellett tisztességes erősödést mutatna a dollár ellenében, míg gyengülne a fonttal szemben – mondják a Goldman Sachs elemzői.