Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon

Magyarországon mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások aránya az információs és kommunikációs nemzetgazdasági ág vállalkozásainál, száma pedig a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett statisztikai tükör elemzése szerint.

Az első negyedévben a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14 500 állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - áll az elemzésben.

A versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan álláshely jutott, amelynek betöltése érdekében a cégek lépéseket tettek, vagy terveztek tenni a közeli jövőben - közli az összegzés.

A betöltetlen állások aránya az információs és kommunikációs nemzetgazdasági ág vállalkozásainál volt a legmagasabb, 3,5 százalék, (2 900 álláshely), míg a második helyre az üres álláshelyek 2,4 százalékos arányával az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység került.

Az elemzés kitér arra is: a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban 2,2 százalék, a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban 2,1 százalék volt a betöltésre váró munkahelyek aránya, az utóbbi több mint 14 000 állást jelentett.

A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres álláshelyek száma.

Ezen belül a legtöbb álláshely - közel 2600 - a járműgyártásban állt üresen. Az üres álláshelyek aránya a számítógép, elektronikai berendezések gyártása területén elérte a 4 százalékot, és ugyanennyi volt a textil-, ruházati alágazatban is.

Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és gépjárműjavítás 3800 embert tudott volna azonnal felvenni, itt egy százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

A versenyszférával ellentétben a költségvetési intézményeknél az utóbbi években nem nőtt a betöltésre váró álláshelyek száma, viszont jelentősen átrendeződtek az arányok. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek száma a közigazgatás, védelem területén stagnált, az oktatásban egy év alatt 1400-zal csökkent, a humán egészségügy és szociális ellátásban viszont nagyjából ugyanennyivel nőtt, így itt az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében már 3,2 százalék volt.

A versenyszférában a legnagyobb hiány a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban mutatkozott, ezt a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoport, illetve az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozások követték.

A munkaerő iránti kereslet területileg differenciált, bár a különbség - részben a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően - az utóbbi két évben némileg változott. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelen van, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is.

A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott. Ezt az első negyedévben 4500 üres álláshelyével Közép-Dunántúl követte, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2,0 százalék) volt. Az összes álláshelyhez képest a legkevesebb betöltésre váró álláshely Dél-Alföldön volt, itt száz álláshelyre 1,2 üres álláshely jutott.

Az összes üres álláshely több mint egyharmada a legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál várt betöltésre, és ebben a körben volt az üres álláshelyek aránya a legmagasabb (2,6 százalék). A kis- és közepes (5-249 fős) vállalkozásoknál az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében csak 1,3 százalék volt. Viszont a 250-999 fő közötti létszám-kategóriába tartozó vállalkozásoknál meghaladta a 2,0 százalékot - tartalmazza az összegzés.