Az S&P 500 vállalatai várhatóan a hatodik egymást követő negyedévben számolnak be csökkenő bevételekről, és az ötödik egymás utáni negyedévben zsugorodó profitokról – derül ki a FactSet adataiból. Ez pedig a legrosszabb öt negyedéves sorozatot jelentené a 2008 harmadik és 2009 harmadik negyedéve közötti időszak óta – írja a MarketWatch.
Noha a negatív várakozások egy részét már be is árazta a piac, a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd a vállalati előrejelzéseket a jelenlegi bizonytalan környezetben. Különösen az lesz izgalmas, hogy
a jelentős brit és EU-s kitettségekkel rendelkező cégek miként látják a jövőt.
A brexit ugyanis erőt adott a dollárnak, amely a negyedév nagy részében relatíve gyenge volt, és az olajár talpra állását is visszahúzta. Ráadásul a kínai gazdaság lassuló növekedésével kapcsolatos aggodalmak továbbra is élnek, kiegészülve Venezuela és Brazília problémáival.
Ezzel együtt a vállalatok számait sokkal szigorúbban figyelik majd. Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ugyanis felállított egy belső munkacsoportot, amely szorosan monitorozza majd azon jelentéseket, amelyeket nem az általánosan elfogadott elszámolási irányelvek (GAAP) alapján tesznek közzé.
Ha pedig mindez nem is jelentene nagy problémát, a cégek akkor is kezdenek kifogyni a növekedést serkentő eszközökből. Az elmúlt időszakban ugyanis, hogy jelentős összegeket fordítottak részvény-visszavásárlásra, és sokan csökkentették a tőkekiadásaikat is.
Mindazonáltal az elemzők még így is úgy látják, hogy
az első negyedévhez képest szebb számokat látunk majd
a most induló jelentési szezonban. A várakozások szerint az egy részvényre eső nyereségek 5,5 százalékkal csökkenhetnek az első negyedéves 6,6 százalék után, míg a bevételek 0,9 százalékkal zsugorodhatnak a megelőző 1,5 százalékos esést követően.
A legnagyobb növekedési ellenszelet továbbra is az energiaszektor jelentheti, melytől 81 százalékos szakadást várnak, noha ez komoly javulás lenne az első negyedévben tapasztalt 107 százalékos zuhanás után – derül ki az S&P Global Market Intelligence számaiból. Ez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az S&P növekedése pozitív tartományba forduljon. Az energiaszektort leszámítva ugyanis még mindig mínusz 0,6 százalékos szinten áll.
Ebben a környezetben a MarketWatch összegyűjtötte az öt legfontosabb tényezőt, melyre a jelentési szezon alatt érdemes odafigyelni.
Kissé talán meglepő volt, hogy az előző jelentési szezonban mindössze 29-szer említették a vállalatok a brexitet, vagyis az amerikai cégek viszonylag keveset foglalkoztak a brit népszavazással. Mióta azonban kiderült, hogy a szigetország elhagyja az Európai Uniót, a zavar fokozódott.
Jelentős probléma ugyanis, hogy
nem lehet tudni, pontosan milyen hatásai lesznek a brexitnek,
és hogyan zárulnak majd a britek és az Unió közötti tárgyalások. Ez pedig azt is jelenti, hogy a vállalatokra gyakorolt valódi hatások, és az ezekkel járó következmények, még előttünk vannak.
Kiegészülve az amerikai elnökválasztással kapcsolatos bizonytalanságokkal, a JPMorgan elemzője úgy véli, érdemes figyelemmel követni, hogy
a menedzsmentek miként építik be az előrejelzéseikbe a kockázatokat.
Dubravko Lakos-Bujas előrejelzése szerint a negyedik negyedévben 7 százalékos növekedés várható majd a vállalati eredményekben, 2017-ben pedig már 14 százalékos bővülésre számít.
Jóllehet az iparágak közül az amerikai pénzügyi szektor kaphatja a legnagyobb pofont a brexittel, a luxuscikkeket forgalmazó, valamint egyéb kiskereskedelmi cégek is rosszul járhatnak, tekintve a jelentős brit és uniós kitettségeiket. A Wells Fargo pénteken közölte, a font durván 15 százalékos leértékelődése olyan vállalatokat érinthet negatívan, mint a Fossil, a Michael Kors, a Ralph Lauren, a TJX vagy az Urban Outfitters – és ez csupán a devizahatásra vonatkozik.
A multinacionális cégek már korábban is jelezték, hogy az eredményeik sokkal jobbak lennének, ha a dollár nem lenne ilyen erős. A túlságosan erős zöldhasú ugyanis visszafogja a külföldön realizált bevételeket és profitokat, ahogy a drágább exporttal csökken az amerikai termékek külföldi vonzereje.
A mostani jelentési szezonban azonban
érdemes szigorúbb tekintettel figyelni azon vállalatokat, amelyek a dollárra hivatkoznak.
Igaz, hogy a kereskedelmileg súlyozott ICE U.S. Dollar Index a negyedév utolsó hetében élesen megugrott a brexit-népszavazás eredményének hatására, de a három hónap átlagos napi árfolyama 94,53 volt, ami 1,5 százalékkal elmarad a tavalyi második negyedéves átlagtól.
Ezzel párhuzamosan a dollár euróval szembeni árfolyamának átlaga 1,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a jen 12 százalékot emelkedett a zöldhasúval szemben. A font/dollár árfolyam átlaga viszont 7,3 százalékkal csökkent ez idő alatt.
Az sem elhanyagolható, hogy
az erős dollár önmagában még nem egyértelműen pusztító
a vállalati eredmények és a részvényárfolyamok számára. A dollár index ugyanis 23 százalékot emelkedett 2014 második negyedévének vége és 2015 első negyedéve között, miközben az S&P 5,5 százalékkal bővült.
Az amerikai állampapírok hozamaival együtt a mélybe süllyedő hitelezési költségek talán sikeresen felnyomták a részvényárakat, de
nem tudtak akkora pozitív hatást gyakorolni a vállalati eredményekre, mint ahogy egyesek remélték.
Valójában a Morgan Stanley stratégiái a múlt héten jelezték, miután az elmúlt három évben növekedésre számítottak, mára egyre óvatosabbak az amerikai részvényekkel kapcsolatban – részben éppen a 10 éves amerikai államkötvény alacsony hozama miatt.
Ráadásul az erős júniusi munkaerő-piaci adatok ellenére a 10 éves papír hozama 1,375 százalékig süllyedt pénteken, megérintve a korábban mért 1,367 százalékos rekord alacsony szintet is. Emellett az S&P 500 index összesített hozama 2,140 százalékos volt a FactSet adatai szerint.
A hosszú távon alacsony kamatszintek egyik legnagyobb elszenvedője a pénzügyi szektor, amely 15,7 százalékos súllyal szerepel az S&P 500 indexben – ezzel a második legfontosabb a mutató 10 kulcsfontosságú iparága között.
Kína feltehetően számos vállalati jelentésben említésre kerül majd, ahogy a cégek frissítik, hogyan teljesítettek a világ második legnagyobb gazdaságában. Kína jelentősége azért kiemelkedő, mert az ország egyre inkább eltolódik a javak olcsó előállításának modellje felől a növekvő középosztályra épülő gazdaság felé,
ígéretes piacot teremtve ezzel a nemzetközi cégeknek.
A korábban rendkívüli ütemben növekvő kínai gazdaság azonban az elmúlt időben a lassulás jeleit mutatja, miközben egyre nagyobb kockázatot jelentenek a súlyos adósságterhek. A piac jelentőségét mutatja, hogy Kína tehető felelőssé azért, hogy az Apple az első negyedévben 13 éve először jelentett csökkenő eladásokról. A befektetők erre keményen meg is büntették az óriásvállalat részvényét, amely 8 százalékot esett közvetlenül a hírek után, több mint 40 milliárd dollárnyi piaci kapitalizációt söpörve így el.
Bár az S&P 500 vállalatainak bevételi kitettsége a feltörekvő piacokon idén 11,2 százalékra csökkent a tavalyi 11,6 százalékról, ezen gazdaságok állapota továbbra is igen fontos tényező az amerikai cégek számára. A Citigroup közgazdászainak számításai szerint pedig a feltörekvő piacok GDP-növekedése csupán 3,7 százalékos lehet idén, ami elsősorban a Latin-Amerikában és Kínában érzékelhető növekedési problémáknak tudható be.
A legnagyobb kitettséggel rendelkező S&P 500 cégek között olyanok vannak, mint a Mead Johnson Nutrition (71 százalék), a Wynn Resorts (70 százalék), valamint a Lam Research (68 százalék).
Mindazonáltal vannak jó hírek is. Például, hogy az elemzők az elmúlt hetekben
egyre optimistább hangokat ütöttek meg Brazíliával kapcsolatban,
amely a közelmúltban jelentős stresszhatást jelentett a piacoknak.
Az iShares MSCI Emerging Markets tőzsdén kereskedett alap (ETF) közel 6 százalékot emelkedett a brexit-népszavazás utáni két hét során, és az év eleje óta már 7,1 százalékkal bővült. Mindeközben a brazil real 2,5 százalékkal erősödött a dollár ellenében az elmúlt két hétben, és már 17 százalékot az év kezdete óta.