Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Noha a brexit valóban beütött a bankrészvényeknek, de a pénzügyi intézmények már az év eleje óta lejtmenetben vannak. A kínai gazdasággal kapcsolatos aggodalmak, az amerikai kamatpálya jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, valamint az olajár változása szintén hozzájárult a FactSet által kiszámított 465 milliárdos bukáshoz – írja a MarketWatch.
Ebben a helyzetben pedig nem csupán a nagybankok büszkesége forog kockán. Az éles árfolyamesések ugyanis jelentősen megnehezítik a bankok számár a tőkebevonást is, ami negatív hatással lehet a vállalatok mérlegeire.
Legalább ilyen kellemetlen lehet, ha a bankok vezetői tétlenkednek. Ahelyett ugyanis, hogy eladnák a részvényeket, amíg még lehet, a vezetők talán kivárnak, az árak emelkedésére számítva, de így idővel akár még rosszabb helyzetben is találhatják magukat az esetleges további csökkenéssel.
A részvények esésének további kellemetlen következménye, hogy idővel
az alkalmazottak is egyre idegesebbek lesznek.
A részvényeket is magukban foglaló kompenzációs csomagok ugyanis fokozatosan csökkenő vonzerővel bírnak, ha folytatódnak a zsugorodások.
A számok alapján az látszik, hogy az Egyesült Államokban a Bank of America bukta a legnagyobbat, mínusz 24 százalékkal az év eleje óta, melyet a Citigroup követ mínusz 21 százalékkal, majd a Morgan Stanley és a Goldman Sachs következnek 20-20 százalékkal.
Európában a UniCredit 64 százalékos szakadása vezeti a negatív rangsort, míg a második a Royal Bank of Scotland (mínusz 56 százalék), a harmadik pedig Credit Suisse (mínusz 50 százalék).
A listára két ázsiai pénzintézet került föl. A Mitsubishi UFJ Financial Group idén eddig 31 százalékot veszített a piaci értékéből, az Industrial and Commercial Bank of China pedig 11 százalékot.
