2016 első öt hónapjában nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 257 700, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 171 300 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve
a nettó keresetek átlagát 178 500 forintra becsüli a KSH.
A közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 266 ezer, míg a nonprofit szervezeteknél 245 200 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január és május között.
A vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek,
az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak továbbra is meghatározó szerepe van
a jövedelem-gyarapodásban. Nemzetgazdasági szinten és a közfoglalkoztatás hatását beszámítva tehát 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal növekedtek ez idő alatt a reálkeresetek. A reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,8 százalékos, a költségvetési szférában 12,1 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,7 százalékos volt a január-május hónapok átlagában.
Ürmössy Gergely, az Erstebank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem. Ez alátámasztja azt a várakozást, hogy idén elsősorban
a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.
Fontos szempont, milyen gyorsan használjuk majd fel az EU-s forrásokat, de az sem mindegy, milyen csatornákon és mekkora mértékben gyűrűzik be a brexites népszavazás bizonytalansága a magyar gazdaságba. "Várakozásunk szerint a GDP növekedési üteme elérheti a 2 százalékot, míg az inflációs ráta 0,6 százalék lehet idén, az alapkamat pedig az év végéig változatlan maradhat" - mondta Ürmössy Gergely.
Májusban a bruttó bérek 6 százalékkal 262 100 forintra, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó bérek pedig 7,6 százalékkal 174 300 forintra nőttek éves szinten.
Jövőre változik a forgatókönyv"
– közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A bérek a várakozásoknak megfelelően alakultak. A nettó bérek jelentős emelkedése egyrészt a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének, a minimálbér-emelésnek, másfelől az év eleje óta egyre több szektort elérő béremelési hullámnak köszönhető.
„Fontos továbbá, hogy a lényegében 0 százalékos infláció miatt a nettó reálbérek is közel 8 százalékkal nőttek, ez pedig a belső fogyasztásnak ad lökést" - mondta a szakember.
Az év hátralévő részében annyiban változik majd a helyzet, hogy az őszi hónapokban az infláció felpörög, ennek eredményeként a nettó reálbér-emelkedés üteme lassulni fog. A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid arra számít, hogy éves átlagban a nettó reálbérek 7 és 8 százalék közötti ütemben nő.
Jövőre azonban az ideitől eltérő lesz a forgatókönyv. Bár a bruttó bérek az ideihez hasonló tempóban emelkedhetnek, ám
a nettó reálbérek növekedési üteme ettől elmaradhat.
Ennek oka, hogy egyelőre nincs szó egy 2017-es szja-csökkentésről, emellett az infláció is várhatóan 2 százalék felett lesz, amely lassítja nettó reálbéreknél várható növekedést.