Tóth László, a szakmában eddig 44 évet eltöltő siófoki éttermes azt mondta, hogy átalakulóban vannak a fogyasztói szokások. Tapasztalatai szerint a fiataloknak már nincs igényük beülni egy étterembe, sokan, főként a magyarok, félkész, konyhakész termékeket vásárolva a nyaralójukban grilleznek.
Meg kellett változtatni az étterem kínálatát is, mert
a házias ételekre, magyar ízekre alig van már igény.
Makkos Péter fonyódi étteremtulajdonos egyenesen úgy látja, a hagyományos éttermeknek
20 éven belül át kell alakulniuk gyorséttermekké.
A vállalkozók szerint az állandósult munkaerőhiány miatt
kiszolgáltatottakká váltak a munkavállalóknak a vállalkozások.
Az alkalmazottak szakképzettségével, gyakorlatiasságával és teherbírásával is folyamatosan gondok vannak. Jellemzően a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció Nyugatra vándorolt – mondta Szili József, aki Zamárdiban üzemeltet éttermet. Ez azért is probléma a vállalkozók szerint, mert eltűnt az a réteg, amelyiknek tovább lehet adni a vállalkozásokat.
Több vállalkozó jelezte, hogy nehéz pótolni a kivándorlókat romániai vagy ukrajnai alkalmazottakkal, részben azért, mert a piacképes szaktudással rendelkezők szintén továbbmennek Nyugatra, részben azért, mert túl lassú és bürokratikus az engedélyek beszerzése.
Egyes vendéglátóhelyeken a szakemberhiányt a
választék kurtításával orvosolták,
illetve a hiányzó személyzet miatt később vagy egyáltalán nem nyitottak ki.
Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy megyei szervezetének társelnöke azt mondta, a 15 dél-balatoni településen tavaly év végén 1645 kiskereskedelmi üzlet és 1454 vendéglátóhely működött. Az utóbbi években a számuk csökkent: az üzleteké 9 százalékkal, a vendéglátóhelyeké 2,5-3,5 százalékkal.
A szakképzett munkaerő elvándorlása össztársadalmi probléma, amelynek megoldásához szükség van állami szerepvállalásra, mondta Kertész Rezső.
Beszélt arról is, hogy a vendéglátósok
nagyon várják az őket érintő, jövő évtől ígért áfacsökkentést.
A vendéglátósok a vállalkozók talpon maradása és versenyképességének megőrzése érdekében évek óta szorgalmazzák a vállalkozói járulékterhek csökkentését is – mikrovállalkozások esetében legalább 8-10 százalékos mértékben –, különösen a munkabérre rakodó terheknél.
Az idei szezonban a szálláshelyeken tapasztalt turistaszám-növekedés alig érződött a mikro-, illetve családi vállalkozásként működő vendéglátóhelyeken és a kereskedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy alapvetően a gyengébb fizetőképességű belföldi vendégforgalom nőtt.
A vasárnapi nyitva tartás tilalmának visszavonása több helyen okozott némi forgalomcsökkenést. A hatósági ellenőrzésekről kedvezőek a dél-balatoni kereskedők és vendéglátósok tapasztalatai, mivel a korábbiaknál több rugalmasságot és segítőkészséget tapasztaltak.