A Deloitte ötödik alkalommal publikálja Ingatlan Index című tanulmányát, amely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét. A felmérésben szereplő közép-európai országok között továbbra is
Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár,
mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb mint feleennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.
Az EU-ban 2015-ben 1000 lakosra nézve 485,1-ről 486,5-re nőtt a lakóingatlanok száma. Így már összesen 244,3 millió lakás áll az európai polgárok rendelkezésére.
Lakosokra vetítve
a legtöbb ingatlan Portugáliában található
(az európai átlagnál 15%-kal több), a második helyen Spanyolország szerepel (az európai átlagnál 10%-kal több).
A 2015-ös adatok alapján
Lengyelország az egyik sereghajtó 363 ingatlannal,
Magyarországon ez a szám 448 ingatlanra növekedett a tavalyi 446-os számról, ami 8 százalékkal marad el az európai átlagtól.
A vizsgált országokban 2015 során átlagosan 2,8 befejezett lakás jutott 1000 főre. 2014 után 2015-ben is Oroszországban regisztrálták arányaiban a legnagyobb növekedést (7,6), ahol összesen 1,1 millió lakóingatlant adtak át egy év alatt, míg a többi vizsgált ország közül Ausztria (6,2) és Franciaország (5,5) vannak az élen.
A 2015-ben Portugáliában és Magyarországon volt a legalacsonyabb az átadott lakóingatlanok száma: előbbiben 0,7, utóbbiban 0,8 befejezett otthon jutott 1000 lakosra, viszont itthon az ingatlanpiacon uralkodó pozitív hangulatból és a kiadott építési engedélyek számából következtetni lehet a jövőbeni növekedésre.
A családok otthonteremtési kedvezménye és az új építésű ingatlanokat érintő áfacsökkentés (27%-ról 5%-ra) pozitívan hatott az ingatlanpiacra. Ezeknek köszönhetően nőtt az ingatlanfejlesztők aktivitása, és sok leállított projektet indítottak újra, miközben számos új beruházás is elindulhatott – mondta Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási szakértője.
2014-hez képest még 9 százalékkal csökkent a befejezett lakóingatlan-fejlesztések száma, a kiadott építési engedélyek száma ugyanebben az időszakban 30 százalékkal nőtt, ami a korábban említett pozitív tényezőkkel együtt 2016-ra nézve bizakodásra ad okot – mondta a szakértő.
Az építés alatt lévő új lakások számának növekedése, illetve ezzel párhuzamosan az értékesítésre kínált használt lakások mennyiségének bővülése 2015-ben nem tudta érdemben visszavetni a 2014-ben kibontakozó lakásár-növekedést, így tovább folytatódott a lakóingatlanárak emelkedése Magyarországon. Ezzel együtt Portugália, Lengyelország és Oroszország mellett nálunk is lehet akár 1000 euró/négyzetméter ár alatt új építésű ingatlanhoz jutni. A felmérésben szereplő közép-európai országok közül még mindig Csehországban a legdrágábbak az ingatlanok: az 1920 euró/négyzetméteres fajlagos ár már csaknem megközelíti a nyugat-európai országok szintjét.
A Deloitte idén új vizsgálati fókusszal is bővítette az Ingatlan Indexet. Azt vizsgálták, hogy az adott országban mekkora új ingatlant lehet (az adót és illetéket nem számítva) 200 ezer euróért venni.
A különbségek szembetűnőek:
A legdrágábban idén is Közép-Londonban és Párizsban lehet új ingatlanhoz jutni: előbbiben mindössze 11 négyzetméternyi, míg Párizsban csupán 19 négyzetméternyi „ingatlanrészt” lehet vásárolni 200 ezer euróért.