A bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a növekedési adatok igazolják, hogy az első negyedévi visszaesés átmeneti volt, a gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény,
a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütem tartható.
A miniszter pénteki tájékoztatóján kiemelte, hogy a 2,6 százalékos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozásokat, a minisztérium ugyanis 1,9-2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számoltak.
A héten tette közzé a KSH a júniusi ipari adatokat is: ezek szerint a termelés 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A termelés az év első hat hónapjában 2,3 százalékkal emelkedett
az előző év azonos időszakához képest.
A feldolgozóipar júniusi kibocsátása 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az exportértékesítések 0,8 százalékkal csökkentek. A belföldi eladások 0,6 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit.
Az építőipar termelése 2016 júniusában 16,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Épületeket ugyan 7,4 százalékkal többet építettek, de az egyéb építményeknél (ide tartozik az útépítés, a közművek építése vagy a vasútépítés) 36,8 százalék a visszaesés. Ennek oka, hogy 2015 végén befejeződtek az előző uniós ciklusban kiírt pályázatok terhére végzett építkezések.
A második negyedévben az építőipar termelői árai 2,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Júniusban az egy évvel korábbihoz képest ugyanannyi külföldi turista jött, viszont 1,4 százalékkal kevesebb éjszakát (1 millió 225 ezret) töltöttek Magyarországon. Több lett a cseh, kevesebb a lenygel és orosz vendég.
A belföldi vendégek száma 3,4, a szállodában töltött éjszakáik száma 4,3 százalékkal (1 millió 342 ezerre) emelkedett.
A szállodák szobakihasználtsága 1,0 százalékponttal, 58,5 százalékra nőtt.
A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele júniusban 2,9 százalékkal emelkedett.
Augusztus 11-én lezárult az Erste Bank Hungary Zrt.-t érintő részesedésvásárlási tranzakció, a magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megszerezte a 15-15 százalékos tulajdonrészét a pénzintézetben és átutalta a vételárat.
A tranzakció része az EBRD-vel és a magyar állammal tavaly február 9-én kötött egyetértési megállapodásnak. 2016. június 20-án írták alá a részesedések adásvételéről szóló szerződéseket, ez alapján
a magyar állam és az EBRD külön-külön 38,9 milliárd forintot fizetett a 15-15 százalékos részvénycsomagért.
Az árat külső szakértők közreműködésével, piaci értékelés alapján alakították ki.
A megállapodás alapján a bankot továbbra is az Erste Csoport irányítja majd, de a magyar állam egy külső tagot delegál a bank igazgatóságába és egy tagot a felügyelőbizottságba. Az igazgatóságban Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára képviseli a kormányt.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint idén 2,3 milliárd euró értékű beruházásról döntött a szervezet 41 projekttel, míg tavaly 1,4 milliárd eurónyi beruházást és 67 projektet hozott az ügynökség.
Ahogy tavaly, úgy az idén is az autóiparban volt a legtöbb befektetés, ezt követték a szolgáltató központok.
Modern irodaházként újul meg a Buda Palota, a posta egykori székháza. Az épület - és a hozzá tartozó terület - felújításra előkészített állapotban, 22,3 millió euró vételáron került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába. Az ingatlan építési engedéllyel rendelkezik, amelyet az eladó WING Zrt. készített elő és kapott meg. Az épületet a Magyar Építő Zrt. építi fel a korábbi tulajdonostól kapott szerződés alapján.
A 18 hónapig tartó és a tervek szerint 25 millió eurós költségvetésű beruházásnak köszönhetően a beruházó szerint Budapest legújabb - műemléki jellegű - irodaháza nyílik meg. A Buda Palota a modern irodafunkciókon túl turisztikai attrakciót is kínál majd, ugyanis az épület tornya látogatható lesz.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának minden jelenlévő tagja támogatta a júliusi kamatdöntő ülésen az alapkamat tartását és a kamatfolyosó változatlanul hagyását - derült ki a jegybank július 26-i kamatdöntő ülésének rövidített jegyzőkönyvéből.
A 0,90 százalékos alapkamat tartása mellett szavazott Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László
A Magyar Nemzeti Bank és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány egy éve kötött három évre szóló komplex kutatás-elemzési, stratégiai tanácsadási, szakpolitikai tanulmánykészítési feladatok elvégzésére szerződést. Az eddigi munkával a jegybank elégedett.
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a jegybank értékelése szerint az elmúlt egy évben
kimagasló színvonalon teljesítette szerződéses feladatait,
az elvégzett felmérések, kutatások, a következtetéseket összegző tanulmányok és a szakpolitikai tanácsadó tevékenység eredményei jelentős mértékben hozzájárultak a folyamatok áttekinthetőségéhez, a döntések megalapozottságához és a megfelelő stratégiai döntések meghozatalához.
Rekordösszegű helyszíni és utólagos pótdíjbevételek érkeznek tavaly óta a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK), ezzel együtt jelentősen csökkent a pótdíjazások száma. A BKK tavaly döntötte el, hogy szigorúbban lép fel a jegy és bérlet nélkül utazókkal szemben.
A szigorúbb követeléskezelés hatására
az elmúlt évben csaknem 40 ezer, az idén újabb 25 ezer fizetési meghagyást, valamint csaknem 12 ezer végrehajtási eljárást indított a cég
azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül utaztak a közösségi közlekedés járművein.
Panaszt nyújtott be az Uber az Európai Bizottságnak Magyarországgal szemben. Az amerikai székhelyű fuvarmegosztó
a magyarországi működését ellehetetlenítő jogszabályt kifogásolja.
Rob Khazzam, az Uber közép-európai régiós vezérigazgatója azzal indokolta a lépést, hogy a cég vissza akar térni Budapestre, ahol 2014-ben kezdte meg működését. A fuvarmegosztó július 24-én szüntette be tevékenységét az országban, miután életbe lépett a jogszabály.
2017 tavaszán nyílik meg a svéd IKEA áruházlánc új áruháza Soroksáron, a munkaerő-toborzás szeptemberben kezdődik. Az új áruház megnyitásával a dolgozóik létszáma több mint 300-zal nő Magyarországon.
A mintegy 16,8 milliárd forintos beruházással megépülő áruház az IKEA harmadik áruháza lesz Magyarországon.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések 11,5 százalékkal, a munkáltatói befizetések pedig 5,8 százalékkal nőttek a második negyedévben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a második negyedév végén 1095 milliárd forint volt, ami 4 százalékos - a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben látványos - növekedést jelent éves összevetésben.
Négy év alatt így 40 százalékkal 312 milliárd forinttal nőtt az összvagyon.
Az egészségpénztárak is jól szerepeltek, az egyéni befizetések az idei második negyedévben 16,5 százalékkal nőttek 2015 azonos időszakához képest.
Péntektől
Illés Zoltán a Magyar Posta igazgatóságának elnöke és a vezérigazgató
is. A társaság közgyűlése az igazgatóságba választotta Illés Zoltán mellett Kálmán Lászlót, Károlyi Lászlót, Majláth Zsolt Lászlót, Osztrogonácz Gábort és Szivek Norbertet a tisztségükről lemondott tagok (Békési Ákos, Bulyáki Iván, Kovács Zoltán, Lontai Dániel, Szarka Zsolt elnök, Szauer Tamás) helyére.
A cég felügyelőbizottságába is új tagok kerültek Boros Eszter, Csoltkó Endréné és Kovács Mónika személyében, akik Lantos Csaba elnököt, Szabó Leventét és Szarvas Ferencet váltják a testületben.
Töredékére csökkent a málna hazai termőterülete és a következő években vélhetően megszűnik a hazai termesztés – mondta a Magyar Időknek a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Nincs ugyanis, aki foglalkozzon a korábban házak mellett termesztett növénnyel, és a nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást. A dolgozók bére pedig egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét.
Magyarországon a 600 forintért értékesíthető málna kilójából 200 forint a betakarítási költség.
Átlagosan 84 ezer forintos kiadást várnak a szülők szeptemberre egy felmérés szerint. Egy általános iskolás gyerek évkezdése 73 ezer, egy középiskolásé 90 ezer, egy felsőoktatásban tanulóé 166 ezer. Tanév közben átlagosan havi 56 ezer forintos kiadást várnak a szülők.
A Budapest Bank reprezentatív kutatása alapján
az általános iskolás gyerekek szülei esetében nőttek meg leginkább az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások,
hiszen a két évvel ezelőtti 56 ezer forint helyett idén kicsit több mint 73 ezer forintot költenek erre, míg a középiskolások szüleinek kiadásai 82 ezerről 90 ezer forintra emelkedtek 2016-ra.
Ezzel szemben a felsőoktatásban tanulók tanévkezdésének költsége nem változott az elmúlt két évben.
A magyar gazdaság 65 évi összeterméke (GDP-je),
7,7 ezer milliárd dollár a világ 2473 dollármilliárdosának összesített vagyona, ami rekord.
Ezzel a Földön élő 7,4 milliárd ember magánvagyonának 3,9 százaléka ennek a szűk két és fél ezer embernek a kezében van, derül ki a Wealth-X tanácsadócég dollármilliárdosokat összeíró népszámlálásából.
A felmérés szerint a milliárdosok nagy része önerőből építette fel a vagyonát, nem pedig örökölte, nagy részük pedig örökölt vagyonból épített még nagyobbat.
Szombaton rajtolt a Premier League 25. bajnoki évada. Az angol klubfutball pénzügyileg még sosem volt ilyen erős.
A Deloitte becslése szerint az angol klubfutball többet fog érni, mint a spanyol és a német együttvéve. Míg a La Liga és a Bundesliga várható bevétele az idén 5,73 milliárd euró körül alakulhat a könyvvizsgáló számításai alapján,
a Premier League klubjaihoz az idény végéig 5,83 milliárd euró folyhat be.
Ebből a szezon előtt majdnem egymilliárd fontot már el is költöttek új játékosokra, de hogy ez mire lesz elég a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában, az már más kérdés.
Kínának szakítania kellene azzal a gyakorlattal, hogy éves növekedési célokat határoz meg, helyette inkább előrejelzéseket vagy legalább széles sávban mozgó növekedési irányszámokat kellene közzétennie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Kínáról szóló jelentése szerint. Ez ugyanis azzal jár, hogy rövid távú, alacsony minőségű stimuláló eszközöket alkalmaznak. A fenntarthatatlan növekedési célok elérését jórészt hitelből finanszírozzák, aminek megfékezése érdekében
az IMF szerint szigorítani kell az önkormányzatok és az állami vállalatok hitelezését.
A Valutaalap előrejelzése alapján a kínai gazdaság az idén 6,6 százalékkal nő, majd 2021-ig fokozatosan 5,8 százalékra lassul a növekedés üteme.
A gazdasági válság óta először csökkent a világ 100 legnagyobb vállalatának összesített tőkeértéke. Európának két nagyvállalata esett ki a 100 legnagyobb közül, Kínának egy se, de a kínai cégek tőkeértéke is csökkent.
A 100 legnagyobb vállalat közül 54 amerikai, az első tízben csak amerikai vállalat van.
A világ legértékesebb cége még mindig az Apple, de a Google közelít hozzá.
A techszektor megelőzte a pénzügyit.
Dánia legnagyobb jelzálogbankja figyelmeztette az ingatlantulajdonosokat, hogy a megállíthatatlannak tűnő áremelkedés véget érhet, és akár fordulat is beállhat a piacon.
A dánoknak érdemes figyelembe venniük az ingatlanárak csökkenésének lehetőségét, és elkezdeni bebiztosítani magukat az esetleges sokkokkal szemben – idézi a Bloomberg a Nykredit vezető elemzőjét, Mira Lie Nielsent.
Nem számítunk arra, hogy az ingatlanárak a közeljövőben zuhanni kezdenek, de fontos újra és újra figyelmeztetni, hogy – különösen a lakásárak esetében – ez is bekövetkezhet"
– jelezte Nielsen.
Júliusban éves szinten 4,5 százalékkal emelkedtek a dán lakásárak, de a koppenhágai lakások és házak 9,4 százalékkal drágultak, ami a Nykredit szerint csak megerősíti a nézetet, hogy fokozott óvatosságra van szükség a potenciális kockázatok miatt. A dán ingatlanpiacon az árak már 5 százalékkal lépték túl a 2006-os csúcsot. A legutóbbi ingatlanpiaci lufi 2009-ben pukkadt ki, akkor 30 százalékot szakadtak az ingatlanárak.
A Fitch az eddig vártnál kisebb ukrán gazdasági növekedésre számít, 2016-ban másodszor rontott előrejelzésén. A friss prognózis szerint
az ukrán gazdaság idén legfeljebb egy százalékkal nő.
A Fitch májusban a 2016-os gazdasági növekedésre vonatkozó becslését 3,9 százalékról 2 százalékra változtatta.
A hitelminősítő a keddi döntését az orosz piac elvesztésével, az Ukrajna keleti felében bekövetkezett katonai veszteségekkel, a legfontosabb ukrán exporttermékek alacsony árával, illetve a meggyengült pénzügyi ágazattal indokolta.
Egy kétes hírű, marxista közgazdászprofesszor lépett elő a venezuelai elnök, Nicolás Maduro legfőbb tanácsadójává, értesült a Wall Street Journal kormányzati forrásokból. Állítólag az elnök annyira megbízik a spanyol Alfredo Serranóban, hogy csak a közgazdaságtan Jézus Krisztusaként emlegeti.
Kormányzati források szerint a spanyol közgazdász tanácsai határozták meg leginkább, hogy Maduro elnök milyen válaszokat adott Venezuela gazdasági és politikai válságára.
Alfredo Serrano azt sürgeti, hogy a venezuelai állam (még) jobban irányítása alá vonja az ipart és az élelmiszerellátást.
Venezuela az összeomlás szélén áll (vagy egy lépéssel már azon túl van). A világon itt a legmagasabb az infláció, áruhiány van, a lakosság éhezik. A venezuelai valuta, a bolívar gyakorlatilag játékpénz, a minimálbér ugyan forintra átszámolva 420 ezer, de ebből csak öt kiló tésztát lehet venni a feketepiacon. Az államilag támogatott árakkal működő üzletekben pedig gyakorlatilag semmit, mert a polcok üresek.