Bizonytalanság az Egyesült Királyságban

The View from The Shard, London, England, United Kingdom, Europe

Rövid távon várhatóan kihívásokkal kell majd szembenéznie az Egyesült Királyságnak, miután a brexitszavazáson úgy döntöttek, hogy kilépnek az Európai Unióból. A nagymértékű bizonytalanság a befektetői kedv csökkenéséhez és alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet – írja elemzésében a Pwc.

Az üzleti tanácsadó cég lefelé módosította az Egyesült Királyság reál-GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését: 2016-ra az eredeti 1,9 százalékról 1,6 százalékra, míg a 2017-es évet tekintve 2,3 százalékról 0,6 százalékra.

A britek arra szavaztak, kilépnek az Európai Unióból Forrás: robertharding/Ben Pipe/Ben Pipe

Az idei utolsó negyedévben, valamint 2017 első negyedévében a növekedés megállhat az előző negyedévhez képest, de az Egyesült Királyság épp elkerülheti a recessziót.

A növekedés 2017-ben és azt követően fokozatosan megindulhat.

„Előrejelzéseink azon a feltételezésen alapulnak, hogy

a Bank of England a nyár folyamán lazít a monetáris politikáján"

– mondja Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza.

Az alapkamat tovább csökken, de tekintve, hogy már így is nulla körül mozog, ezt a csökkenést a vállalati és államkötvények felvásárlásával járó, a pénzkínálat növelését célzó program kibővítése kísérheti. Az állami hitelfelvétel engedélyezését is elképzelhetőnek tartja a Pwc.

London lecsúszhat

A PwC szerint London jelenleg az európai lista első helyén áll, jelentősen megelőzve a második helyezett Dublint és a harmadik helyezett Luxemburgot.

A cég szerint a passporting, vagyis a pénzügyi szolgáltatók tevékenységi engedélyének lehetséges elvesztése nehézséget jelenthet Londonnak, veszélybe kerülhet vezető nemzetközi pénzügyi központként betöltött szerepe, és

Dublin után a második helyre csúszhat vissza.

„London nem kizárólag az uniós passporting lehetősége miatt nemzetközi pénzügyi központ. A rendelkezésre álló szakértelemnek, az erős és stabil jogrendszernek és más tényezőknek köszönhetően a jövőben is megtarthatja ezt a pozícióját. Azonban az uniós piacokhoz való hozzáférés esetleges elvesztése nagy kihívást jelent sok pénzügyi szolgáltató cég számára. A londoni cégvezetőknek a brit kormánynál és az uniós politikusoknál folytatott lobbitevékenységre kellene összpontosítaniuk annak érdekében, hogy minél több uniós hozzáférési jogot tarthassanak meg, beleértve a passporting jogát is" – mondta Richard Boxshall.

Erre még nem volt precedens

A népszavazást követő bizonytalanságot leginkább az Egyesült Királyság Európai Unióval való

kereskedelmi kapcsolatainak további alakulása okozza.

Eldőlt. Forrás: AFP//Justin Tallis

A bizonytalanság fő oka az, hogy a kialakult helyzetre még nem volt precedens. Nem egyértelmű például, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzáférhetne-e az egységes piachoz, vagy szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat kellene folytatnia, esetleg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kellene kereskedelmi kapcsolatokat kialakítani az EU-tagállamokkal.

Új kereskedelmi megállapodások kellenek

A PwC elemzése tíz uniós tagországot említ, ami a gazdasága méretéhez képest a legtöbbet exportál az Egyesült Királyságba. A lista elején Írország (19,9%) és Ciprus (9,5%) található. A nagyobb európai gazdaságok közül méretéhez képest Németország exportálja a legtöbbet az Egyesült Királyságba (3,7%). Franciaország (2,5%) és Olaszország (1,7%) nem szerepel az első tíz között.

Habár makrogazdasági szinten ezek nem igazán kiugró számok, néhány iparág számára nagyobb jelentőséggel bírhatnak. Tehát ezekben a gazdaságokban az érintett vállalkozásoknak fel kell készülniük az új kereskedelmi megállapodásokra – írja az elemzés.