Noha az olajpiac volatilitása és a rubel ereje fokozódó fejfájást jelent az orosz kormánynak, a Bloomberg által megkérdezett 18 közgazdász egyöntetűen úgy látja, a 2014 második fele óta szabadon engedett rubel hosszú távon a gazdaság előnyére szolgál. Ezzel együtt a szakértők többsége a kiadások csökkentését, illetve az értékesített állami vállalatok listájának bővítését szorgalmazza.
Bár az elemzők szerint a szabadon lebegő árfolyammal a gazdaságok könnyebben tudnak alkalmazkodni a változó valósághoz, a múlt hónap végén ez komolyan megkérdőjeleződött Oroszországban. A jegybanknak meg is kellett erősítenie elkötelezettségét a lebegő árfolyam mellett, ahogy Putyin elnök mellet egy Kreml tanácsadó is arra figyelmeztetett,
a fizetőeszköz relatív ereje az olajhoz képest veszélyezteti a költségvetést, illetve a helyi vállalatok versenyképességét.
A probléma abból fakad, hogy a rubel 3,1 százalékos gyengülése júliusban nem tudott lépést tartani a Brent típusú olajjal, amely 14 százalékot esett. Ez az eltérés pedig igen negatív hatással van az orosz költségvetésre, mivel az ország kevesebb rubelt kap hordónként a külföldön dollárban értékesített olajért cserébe. Eközben a rubelben számított Brent olaj árfolyama pénteken több mint 8 százalékkal maradt el attól az ártól, mellyel az idei költségvetést tervezték.
Az elemzők szerint viszont a költségvetés felpörgetését célzó gyenge rubel csupán rövid távú érdekeket és előnyöket szolgál. Hosszú távon az ország azzal tudja növelni vonzerejét a nemzetközi befektetők szemében,
ha stabil, vagy akár tovább erősödő deviza mellett hiteles és független jegybank működik
– mondta Nerijus Maciulis, a Swedbank vilniusi vezető közgazdásza.
Eközben az orosz jegybank kormányzója kijelentette, nem tervezik befolyásolni az árfolyamot, és meglátásuk szerint a szabad lebegés enyhíti az immáron második évben érezhető gazdasági zsugorodást. A Putyin figyelmeztetését követő napokban pedig a jegybank a kamatdöntő ülésén nem változtatott, amivel Oroszország továbbra is a világ második legmagasabb reálkamat szintjével rendelkezik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Putyin július 19-én érkezett megjegyzése majdnem egy hónapja nem látott esést idézett elő a rubel dollárral szembeni árfolyamában. Az orosz fizetőeszköz ezt követően nagyjából 3 százalékot esett, ahogy az olaj belecsúszott a medvepiacba.
Mindazonáltal egy július végén készített felmérés szerint, a megkérdezett 17 közgazdászból 11 úgy látta,
a rubel jelenlegi szintje már megfelelő ahhoz, hogy Oroszország gazdasága talpra álljon,
és középtávon 4 százalékkal bővülhessen.
Ezzel párhuzamosan a rubel három hónapos historikus volatilitása a 18-as szint közelébe süllyedt, ami jelentősen elmarad a tavalyi 59-es csúcstól. A Bloomberg adatai alapján azonban az orosz deviza még így is a második legnagyobb volatilitással bír a feltörekvő piacok között – egyedül a dél-afrikai rand előzi meg.