Mivel a fogyasztók nagy általánosságban kedvelik a vásárlási utalványokat, ajándékkártyákat és pontgyűjtő hűségkártyákat, azaz a különböző utalványokat, a gazdasági életben is igencsak elterjedt a használatuk, hiszen alkalmazásuk áfaszempontból az eladók számára is kedvező.
Előfordulhat például olyan eset, amikor az eladónak elvileg csak részben, vagy egyáltalán nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, annak ellenére, hogy az utalvány ellenértékét beszedte a fogyasztótól. Ez akkor következhet be például, ha az utalványt az érvényességi időn belül nem, vagy nem teljes mértékben használják fel. Továbbá, az utalványok egyes típusainál lehetőség van arra, hogy az áfát a tényleges felhasználás és a vonatkozó áfakulcsok alapján fizessék meg.
A nagy népszerűségre való tekintettel rendkívül sokféle vásárlási utalvánnyal és utalványi megoldással találkozhatunk, azonban a magyar áfatörvény egységes európai szabályozás hiányában eddig nem kezelte az ilyen ügyleteket.
Az áfamegfontolásokat ezért az általános szabályok alakították.
„Annak érdekében, hogy a tagállamokban kialakult eltérő gyakorlatot egységesítse, továbbá a jogbizonytalanságot enyhítse, az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban kibocsátotta a 2016/1065 sz. Irányelvet. Az irányelvet csak a 2018. december 31. napját követően kibocsátott utalványokra kell alkalmazni, azonban annak végleges szövegezése már most is jó támpontot adhat az eladók számára annak felmérésére, hogy milyen irányba mutat majd a szabályozás. Ez alapján
érdemes lehet felülvizsgálni, hogy hogyan illeszkedik az irányelv szabályaiba az alkalmazott utalványi rendszer,
illetve, hogy az egyes utalványok miként minősülnek majd az új szabályozás alapján" – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.
Az új irányelv a vásárlási utalványok két típusát különbözteti meg:
A két típusú utalványnak a szolgáltatási vonzatokon túl az adózási megítélése is jelentősen eltér egymástól: míg az egycélú utalványok esetén áfafizetési kötelezettség főszabályként az utalvány átadásakor keletkezik, addig a többcélú utalványok esetén elméletileg az utalvány beváltásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Veszprémi István hozzátette: „A jelenlegi gyakorlat áttekintése mellett mindenképpen
érdemes lehet megvizsgálni, hogy milyen új lehetőségeket nyújt az utalványokra vonatkozó szabályozás, hogy milyen termékek, szolgáltatások, promóciók alakíthatóak át utalványi formába.
Így lehet a leginkább és a legtudatosabban kihasználni egy esetlegesen kedvezőbb áfakezelést, amit az új irányelv lehetővé tesz."