2016 is rögösen indult, már az év elején piros számokat láthattak a tőzsdei pozíciókra pillantó befektetők. Az okok között volt például az amerikai dollár erősödése a főbb devizákkal szemben, az olajár mélyrepülése, a FED-del szembeni kamatemelési várakozások, a brexit várható hatásai, de számos vezető piacon is veszteséges volt befektetni.
Persze számunkra kedvező üdítő kivételek mindig akadtak, hiszen tavaly a BUX Index volt az egyik legjobban teljesítő piac a maga 44 százalékos hozamával. Hosszú évek negatív trendje tört meg ezzel és a magyar részvények visszakerültek a befektetők térképére, illetve a hazai papírok ismét előkelő helyet foglalnak el az elemzők által ajánlott részvények sorában. A BUX szárnyalása nem egy rövid fellángolás volt, hiszen a lendület még most is tart. A héten 17%-os hozamot láthattunk a monitoron, amivel a Bloomberg adatbázis szerint a 8. legjobban teljesítő a hazai index.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mikor ér véget a BUX „mánia", mikor pukkad ki a régóta fújt tőzsdei lufi?
Págyi Gergely szerint ha hátrébb lépünk egyet és a vállalati profitokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az USA-ban profitrecesszió van, már több mint egy éve nem nőnek a vállalati profitok és az európai cégek is csökkenő profitokról számolnak be a negyedéves gyorsjelentésekben. Ilyen környezetben, az extrém laza nemzetközi monetáris környezet nyújt támaszt az árfolyamoknak, a nulla vagy negatív kamatok és a folyamatosan növekvő mennyiségi lazítás.
Ennek előnyeit élvezi a hazai tőzsdei is, ugyanis a részvénybefektetések vonzóbbá váltak az alacsony hozamkörnyezetben, de ez a vonzerő itthon a fundamentumokban is megtalálható. A hazai vállalatok sok és nagymértékű leírást voltak kénytelenek elkönyvelni az elmúlt időszakban, de ennek vége és már egy ideje növekvő profitokról számolnak be. 2015 volt a fordulópont és a 2016-os profitszámok is jelentős emelkedést mutatnak,
vagyis az árfolyamok is lekövették a vállalatok által megtermelt nyereség pályáját.
A következő években is növekedésre számíthatunk, a Datastream adatbázisa szerint 2017-ben 7, 2018-ban 13 százalékos bővülés várható.
A hüvelykujj szabályként használt P/E (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) hányados enyhe prémiumot mutat az 5, illetve 10 éves átlaghoz képest. Vagyis nem beszélhetünk lufiról, a magyar piac nincs jelentősen túlértékelve. A jó profitnövekedési kilátások és az alacsony hozamkörnyezet mellett a hazai papírok árazása nem tekinthető kiugrónak, a magyar blue-chip vállalatok jó befektetésnek számítanak.
Az OTP Bank profittermelése már a válság előtti időkre hasonlít. A Magyar Telekom is nagyot lépett előre, két év szünet után 15 forintos osztalékkal jutalmazta a befektetőket, ami jövőre 25 forintra emelkedhet. Nem csak piaci várakozás, hanem a vállalat menedzsmentje szerint is cél a magasabb osztalékfizetés.
A MOL hatalmas leírásokon van túl és az év eleji mélyponthoz képest az olaj hordonkénti ára a 45 dolláros szint körül stabilizálódott, így idén jó esély van a várakozásokat igazoló nyereségre.
A Richter árfolyama úgy döntögeti a mindenkori csúcsokat, hogy a vállalat nyeresége várhatóan csak jóval később fogja ezt a pályát lekövetni. A Richternél az árazás azt mutatja, hogy a befektetők megelőlegezték a nagy profitnövekedést.
A Richter most már az árazást tekintve is átkerült egy másik csoportba, méghozzá az innovatív, főként originális termékeket fejlesztő gyógyszercégek közé.
Nemzetközi, vagy régiós összehasonlításban továbbra is vonzó célpont a hazai részvénypiac, viszont ennek jó részét már beárazták. Ezzel együtt a ténylegesen beváltott profitvárakozások mentén fog haladni a BUX Index.
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatja.