A Görögországra kényszerített hibás mentőprogramokkal ősbűnt követtek el az euróövezet vezetői, ennek köszönhető, hogy a görög gazdaság az első csomag után hat évvel is a válság előtti szinthez képest 27 százalékos mínuszba került – mondta Athanasios Orphanides a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezet és az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a Trojka csomagjáról a Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Nem Görögország kilábalása, hanem
a görög állampapírokkal befürdött német, francia és holland bankok megmentése volt a 2010-es görög válságkezelő program igazi célja
– hangsúlyozta a Massachusett Institute of Technology (MIT) közgazdász-professzora. A program szerinte éppen ezért nem is sikerülhetett, hiszen Görögország még ma sem érte el a 2008-as gazdasági szintet, holott az eredeti program szerint ennek már 2012-ben meg kellett volna történnie – tette hozzá Orphanides, aki 2008 és 2012 között vezette a ciprusi jegybankot, egyúttal az EKB vezetőségének is tagja volt.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a válságkezeléssel az euróövezet, különösen Németország vezetői politikai hibát követtek el, egyben utalt Helmut Schmidt néhai német kancellárra, aki már 2011-ben úgy fogalmazott, hogy az euróövezet elhúzódó válsága a politikai vezetés hibáinak köszönhető. Helmut Schmidt arra figyelmeztetett, hogy a periféria és a központi országok közötti feszültség végigkísérte az unió történetét, és ez nem változott a 2008-2010-es válság idején sem.
A volt jegybankár előadásában kitért arra, hogy jórészt ennek a politikai hiányosságnak köszönhető, hogy míg az USA már 2012-re kilábalt a válságból és elérte a válság előtti gazdasági szintet, addig az euróövezet esetében az előrejelzések szerint mindez csak jövőre várható. Mint mondta, az összehangolt európai válságkezelés hiánya miatt 2010-ben szétvált az euróövezet és az USA fejlődési görbéje, és az eurózóna messze lemaradt az Egyesült Államoktól.
A közgazdász-professzor hangsúlyozta,
a legfőbb hiba, hogy az euróövezet vezetői, főként német nyomásra kivették az egyes államok kezéből az önállóan is alkalmazható gazdasági eszközöket,
és a megszorítások politikájának egyoldalú és átgondolatlan erőltetésével a Trojka egyetlen kilábalási tervét sem tudták teljesíteni.
Az IMF-ben időközben részletesen elemezték a programokat és pontról pontra elismerték, hol vétettek, az euróövezet azonban ezt a mai napig nem tette meg, holott a makrogazdasági adatok egyértelműen a görögökre rákényszerített kilábalási politika elhibázottságát mutatják.
Ezzel párhuzamosan nyilvánvaló, hogy
a legnagyobb hibát a válság előtti görög politikai vezetés követte el,
amikor túlköltekezett, hagyta elszállni az államháztartási hiányt és a GDP-hez mérten közel 150 százalékra engedte el az államadósságot – húzta alá a MIT professzora.
A válság legnagyobb vesztesei közé sorolta Olaszországot, és az euróövezet periféria-államait, a legtöbb hasznot pedig – szinte egyedüliként – Németország húzta a volt jegybankár szerint. Tavaly a válság előtti szinthez képest a német GDP öt százalékos fejlődést mutatott, Athén esetében pedig mínusz 27 százalékot, az euróövezet egészét illetően pedig mínusz egy százalékos a mérleg, vagyis hat év alatt sem sikerült kikászálódni a krízisből.
Anthanasios Orphanides, a MIT professzora és volt ciprusi jegybankelnök a Pallas Athéné Alapítványok geopolitikai doktori programjának meghívásra volt Budapesten.